Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok

d) A zsámbéki premontrei prépostság romja, mint a magyarországi középkori művészettörténet emléke Mind a három fent elemzett értékréteg többékevésbé az emlék aktuális értékeihez tartozott. Valamennyiben áttetszettek a történeti érték sajátosságai, és a hajdan volt aktuális értékek is (mint a romkultusz, az organikus táji szemlélet, de részben az objektív historizmus alapján álló műemlékszemlélet is) történeti tényezőkké váltak mára. Ugyanígy, látszólag egyedül a történeti érték tűnik fel a művészettörténetiépítészettörténeti kutatásban is, bár ez sem mentes az aktuális vonatkozásoktól, saját fejlődéstörténetének tanúbizonysága szerint. Nem véletlen, hogy a Zsámbékra vonatkozó történeti belátások és szemléletmódok a fenti, az aktuális értékeket számbavevő áttekintésben jelzett ütemben és velük karöltve jelentek meg. A művészettörténeti értékelés jelenleg észlelhető, szilárdan eldöntöttnek, régóta vagy újra nyitottnak tekinthető kérdéseit külön, logikai összefüggésükben tekintjük át. 3. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KUTATÁSI KÉRDÉSEK a) Építéstörténet, dotálási kérdések Az alapítás és az építkezés ideje kevéssé meghatározható. Két legfontosabb alapja a prépostság 1234-es említése a premontrei házak ninivei katalógusában, valamint az Aynard nemzetség tagjainak 1258-ban kiadott adománylevele. Mindkettőnek terminus ante quem érvénye van, mégpedig egyrészt a korábbi falusi templomra, másrészt a premontrei prépostságnak a fennállására nézve.

26 Az alapítók, Egyed és Smaragd ispánok közül csak az utóbbinak archontológiai adatai hívhatók segítségül a datálásra.

27 Egyed comes feleségének, Penának a monostorban való eltemettetése több kronológiai tanulsággal járna ugyan, de csak annyi következtetés vonható le e tényből, hogy az alapító nemzetség első nemzedéke már temetkezett itt, bizonyosan 1258 előtt. (Az 1225-ös konjektura légből kapott!) A további kronológiai támpontot Mátyás királynak az az intézkedése szolgáltalja (1477), amely a monostornak a pálos rend számára való átadását célozta. Ez a terminus post quem a későgótikus átalakítások és a monostorépület datálásához. Zsámbékon a középkorban három különböző rendeltetésű építészeti együttessel (nem csupán periódussal) számolhatunk: falusi templommal, azt a helyén felváltó premontrei monostorral, majd az annak templomát helyreállítva megtartó pálos monostorral. Közülük csak az utolsó datálható írott forrás alapján viszonylag pontosan. A premontrei monostor datálása egyedül stílustörténeti megfontolások alapján lehetséges. Valójában így választották ki az alapítókat is a két számításba jöhető Egyed és az összesen három Smaragd közül. A három fő építkezési korszak és három különböző funkciójú épület jelenléte viszonylag új fejlemény,

28 így az ebből levonható következtetések egyelőre nem sokat változtattak azon, hogy a premontrei monostor - jogos - előtérbe helyezésével szemben a két másik szakasz a kutatásban háttérbe szorult. A falusi templom Lux Géza ásatásai során került elő. Bizonyos, hogy helyzete meghatározta a premontrei monostor templomának helyzetét, beleértve a hossztengely 46 fokos eltérését a kelet-nyugati iránytól. Lux Géza ezt a premontrei monostorra nézve helyszűkével, illetve az enyhe lejlés mellett is szükséges nagyobb földmunkákkal indokolta.

29 A kisebb templom elhelyezésének meghatározó szerepe utóbb nehezen indokolható, és - különösen a műveltségi tényezőket és a középkori méréstechnikát figyelembevéve még nehezebben alátámasztható csillagászattörténeti spekulációkhoz vezetett.

30 Valójában a középkorból egyetlen esetet sem ismerünk, amelyben a patrocinium ünnepének keleti irányához való orientálás ténylegesen, írott forrással dokumentálható lenne. A zsámbéki falusi templom titulusát pedig egyáltalán nem ismerjük. E templom jellegének és a premontrei monostortemplomhoz való viszonyának értelmezésében további ellentmondás mutatkozik. Guzsik megállapítása szerint kegyúri templom nem lehetett, mivel nyugati karzatának alépítmény-nyomai nem kerültek elő.

31 Ez az érv aligha helytálló; abból a tévhitből táplálkozik, hogy a nyugati karzatok jelvényszerűen töltöttek volna be kegyúri páholyfunkciót. Másik feltevése ellentmond ennek: eszerint a templomban feltárt sírláda helyzetét mindkét templomban az átlók metszéspontja határozza meg.

32 Ilyen kitűzési megoldással álló templomban véleményünk szerint aligha lehet számolni. Kérdés, melyik épülethez tartozott a kétségtelenül alapító Pena asszony sírjaként értelmezhető sírhely?