Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Történet - Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok
31. kép. A lemploni délről. Arányi vízfeslménye a műemléki lörzsív mellékleteként. 1875-76. OMvII Tervtár zsámbéki templomrom látképének az a perspektivikus változata, amely Feszi Frigyes 1846os (?) litográfiájával 8 alakult ki, majd a leghatásosabb fényképfelvételekkel folytatódott. Ez a keleti nézet felkelti a zárt belső tér hatását, kihasználja a nyugati tömb látványát többszörös diafragma módjára keretező diadalív és fennálló átlósív nyújtotta kompozíciós lehetőségeket, s egyesíti ezeket a pillanatnyiság hatásbeli és szimbolikus előnyeivel. (34. kép) Fény-árnyék ellentélek, az építészeti műformák és a vegetáció, a fennállás és a romlás folyamatai válnak elevenné a lapon, s a pásztor staffázs-figuráján kívül az előtérbe helyezett római sírkő is alkalmat ad a mélyebb gondolatokra. A zsámbéki rom tehát Feszi szemével nézve a romantikus történelmi rom-kultusz, emléke is. Ezt a kvalitását eddigi helyreállításai féltő gonddal megőrizték, ha - a litográfián természetesen eltúlzott - esetlegességeket és véletlenszerűségeket el is tüntették. Ennek a felfogásnak felelt meg az az első restaurálási igényekkel egyidőben, 1870 után felmerült elképzelés, amely szerint Pados János esperes „külföldön szerzett bő tapasztalatai nyomán a romnak angolkerttcl való körül vételét és az egész térségnek közhellyé való átalakítását ajánlotta." 9 b) Zsámbék mint a magyar művészet tört éne ti gondolkodás emléke A körülötte kialakult emlékkultusz a zsámbéki templomromot a 19. század negyvenes éveire az ország egyik legnevezetesebb középkori műemlékévé tette. Feszi látképei nem függetlenek közreműködésétől abban a munkában, amelyben rajta kívül Gerster Lajos is részt vett, Henszlmann Imre társaságában. 1873-ban Feszi egyik zsámbéki akvarellje a bécsi világkiállí-