Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Marosi Ernő: A zsámbéki kolostorromok

kép. A templom északról. Arányi vízfeslménye a műemléki lörzsív mellékjeleként, 1875-76. OMvII Tervtár táson is képviselte a szerveződő magyar műemlékvédelem törekvéseit. A kassai Szent Erzsébet-templom mellett Zsámbék romja a magyar művészettörténet teóriájának egyik első tárgya. Henszlmann Imre arányelméleti tanulmányait és számításait a zsámbéki templomon kezdte, erről tanúskodnak fennmaradt rajzai és tanulmányai is

10 Henszlmann arányelmélcti munkájában (1860) a zsámbéki homlokzat rajza Gerster-Frey-Kauser felmérése nyomán, Gelnhausen rajzával együtt szerepel.

11 Tekintve, hogy Feszi 1843-ban helyszíni rajzokat is készített Gelnhausen emlékeiről,

12 bizonyosra vehető, hogy már a század közepe táján e körben jelen volt a zsámbéki épület és a gclnhauseni Marienkirche stiláris rokonságának helyes felismerése. Gelnhausen mint az ún. ,,rajnai átmeneti stílus" egyik leghíresebb emléke vált hivatkozási alappá Zsámbék értékeléséhez. Henszlmann Zsámbékra vonatkozó nézeteinek késői összefoglalásában ez az értékelés dominál. Eszerint: - „itt a lébényi általános elrendezés és köríves-alakzás mellett már is oly idomokat látunk, melyek a teljesen kifejlődött csúcsíves stylnek sajátjai; c templom tehát az átmeneti kort igen jellemzőlcg képviseli; midőn a jakinál több lépéssel közelíti meg a középkornak legkiválóbb építészetét."

13 - A templom ugyanakkor hazai fejlődés eredménye; Lebennyel és Jakkal van Összefüggésben: tehát az átmenet belső fejlődés keretében ment végbe. Henszlmann történeti értékelésének mindkét eleme szinte mindmáig meghatározza a zsámbéki templom művészettörténeti helyzetének elképzelését. A Zsámbékon is megtalálható, három (itt középen poligonális) apszisú, háromhajós, kereszthajó nélküli, kéttornyos, bazilikális templomtípusnak sajátos magyarországi építészeti