Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Történet - Lővei Pál: A zsámbéki rom műemléki védelmének története
17. kép. A templom kelet felől, rekonstrukciós kiépítési rajz. Möller István, 1933. OMvH Tervtár 18. kép. A tléli homlokzat rekonstrukciós rajza. Möller István, 1933. OMvH Tervtár /étinek látta az időt, hogy 1933. augusztus 19én keltezett javaslatában felvesse a templom kiépítésének kérdését: „Nem az idők viszontagsága, hanem oktalan emberi kezek pusztítása miatt keletkeztek a romok, így a legszigorúbb műemlékvédelmi elvekkel sem ellenkezhet a mesterségesen elbontott épületrészeknek visszahelyezése, a hiányoknak kiegészítése, hiszen a templomnak rom állapotban való további megtartása egyenlő volna a barbarizmus megörökítésével. ... A restauráció tehát műemléki szempontból indokolt, mert ezzel nemcsak a középkor egyik legtökéletesebb arányaiban épült temploma állíttatnék helyre, hanem a műemlék magas művészi színvonalát tekintve egy, a hazánkban egyedülálló Árpádházi templom adatnék vissza hivatásának." Berendezéssel együtt 500 000 pengőre tervezte a költségekel, és három év alatt gondolta kivitelezhetőnek tervét. 39 A MOB szeptember 2-i ülése egyhangúlag elfogadta a felterjesztést, azzal a kikötéssel, hogy a meglévő részek az újaktól legyenek jobban megkülönböztethetők (a Möllernek tulajdonított elveknek első, kezdetleges jelentkezése Zsámbékkal kapcsolatban!). Kijelöltek egy ellenőrző bizottságot is. 40 A nyugodt felszín alatt azonban forronghattak az indulatok, és szeptember 18-án hirtelen az 1922. június 22-i MOB ülés jegyzőkönyvének másolatával találkozunk - a kiépítést annak idején elvető döntésről! 41 Talán ez, talán az építész rossz egészségügyi állapota az oka, hogy a következő évben már Lux Kálmán foglalkozott a rommal. Möller felmérési rajzain lényeges eltéréseket lapasztalt, és fiával, Lux Gézával az egészet újra kezdte. 42 1934. szeptember 21-én Möller, közeli halála (1934. szeptember 30) előtt még beküldte a MOB-nak az előző évi ásatása során talált tárgyakat. 43 Lux Géza 1939. évi tanulmányában már Möller gondos felmérési vázlatait és rajzait említette 44 , bár apja korábbi véleményével egyet kellett értenie, hiszen évekig dolgozott a pontos felmérési rajzokon. A múlt szépítésének következő lépése pedig már Lux Géza korábban idézett közlése volt a téglafelhasználás szempontjairól. Világos, hogy a téglát csak ideiglenes jelleggel használó, és a zsámbéki templomrom teljes kiépítését haláláig szorgalmazó Möller műemléki elvei korántsem egyeztek olymértékben a mai felfogással, mint ahogy ezt eddig hirdettük. Nem jelenti ez azonban azt, hogy tevékenységével semmi újat nem hozott.
