Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Történet - Kaiser Anna: Műemlékek és városkép védelme a fővárosi építési szabályzatokban (1870-1945)

3 Az időszak behatárolása önkényes, különösen a véget tekintve, mert a változások a különböző szervezetek megszűnésével vagy átalakulásával később következtek be, noha eredetük a háború befejezését követően kialakult politikai helyzetben rejlett. A következő korszak rövid áttekintése Kaiser Anna: A műemlékvédelem helyzete Budapesten 1945 és 56 között. Építészet és tervezés Magyarországon 1945—56. Az OMvH Magyar Építészeti Múzeumának kiadványa, Bp. 1992. 38-39. 4 Legfontosabbak Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? (1870-1930). Bp. 1931.; a Közmunkatanácsról: Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 2. és 3. kötet, Dercsényi Dezső: Fővárosunk műemlékvédelméről, egy könyv kapcsán. Műemlékvédelem XXI (1977) 220—222.; A. Czétényi Piroska: A főváros műemlékvédelmének építésügyi igazgatási kérdései. Városépítés V (1983) 9—11. 5 „A második világháború előtt a főváros mintaszerűen gondoskodott kétezeréves kulturális örökségéről Nem volt ugyan önálló szervezete, de voltak lelkes emberek, akik törődtek az antik romokkal (pl. cella trichora, katonai amfiteátrum), a középkori városfal kiszabaduló részletével (mint a mai Ferenczy István utcában) s mint a templomok kegyura, messzemenően eleget tett fenntartási kötelezettségének. A lakóházakat a tulajdonosok tatarozták, mert ez jelentős adókedveményt biztosított számukra. Sőt a főváros volt az, első közület, amely jegyzékbe foglalta műemlékeit (Lechner Jenő munkája) s ez megvolt a kerületek elöljáróságain is. E fejlődésnek mintegy végpontját jelzi az a részletes topográfiai jegyzék, Genthon István és Zakariás G. Sándor munkája, amely a műemlékek Országos Bizottsága kiadásában 1949-ben megjelent." Dercsényi 1911. (mint 4. jegyzet) 220. 6 Az előző jegyzetben hivatkozott jegyzék, — Lechner Jenő: Budapest székesfőváros műemlékeinek és műemlékszerű épületeinek lajstroma, Bp. 1924. (Soksz ) 40 p. — önmagában nem lehetett jogalap, mert az épületek - néhány kivétellel — nem voltak műemlékké nyilvánítva. 7 Ennek hiányosságairól 1. Dercsényi 1980 (mint 1. jegyzet) 12-14. 8 Dercsényi 1980. (mint 1. jegyzet) 19-21. 9 Erről bővebben Siklóssy 1931 (mint 4. jegyzet) 550. 10 Építésügyi szabályzat Budapest fő- és székváros területére. Az 1870. évi 10. t.c. alapján Kiad. a Főv Közmunkák Tanácsa. Bp., 1893. Légrády, (4), 151 p, 20 cm. 11 Ezek többsége azonos cím alatt javított-bővített kiadásnak felel meg a részletek vonatkozásában, melyeket csak a kiadás évszáma különböztet meg. A Magyar Építészeti Múzeum gyűjteménye őriz szépen karbantartott példányokat, melyekbe tulajdonosa az újabb kiadásig szépen bejegyezte-betoldotta az időközben történt változásokat. 12 Ennek előzményével találkozunk a MOB irattárában (29/ 1874. sz.) ahol a bizottsági ülés jegyzőkönyve rögzíti Zsigmondy Gusztáv javaslatát, hogy „a budapesti határban és a Duna kotrása alkalmával talált műtárgyak bejelentése" érdekében a Bizottság forduljon a Minisztériumhoz, hogy az „Budapest főváros közönségénél kegyesen oda hatni méltóztassék, hogy a készülő új építkezési rendszabályok megállapításánál figyelembe vétessék". 13 Előírta, hogy „az épületnek rikító, általában szemet sértő színt adni, azt feketére színezni vagy fehére meszelni tilos". 14 Még jóval később is lehetetlennek tartja Lux Kálmán, „hogy egy nagyváros közepén tisztán csak a történeti múlt iránti kegyeletből, patriarchális kisvárost megőrizni lehessen. Az eleven élet szervezete nem tűrheti meg a kicsinyes berendezéseket ott, ahol a nagyváros lüktető szivének kell lennie." Dr. Lux Kálmán: Budapest műemlékei, tekintettel a városrendezésre. Bp. 1919. 12. 15 Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítője, XXI (1902) 139. 16 Lux 1919 (mint 14. jegyzet) 11. 17 Ezek „a) a Disz tér, az Úri-utca, a Nádor tér, a Bástyasétány és a Palota út által határolt telkek; — b) a Disz tér és a Tárnok utca keleti oldalán, a Szentháromság tér déli oldalán, továbbá a Verbőczy-utca és a Bécsikapu-tér keleti oldalán fekvő telkek" 18 A Ferenc József téren, a Fürdő és Dorottya utcák sarkán, a Béke és Akadémia utcák sarkán 19 Köztárgy alatt közművekhez tartozó vagy közérdekű rendeltetésű tárgy értendő, mint közvilágítás, víz-gáz vezetékeinek tartozékai, stb, de ide tartozik a levélszekrény is. 20 Dercsényi 1980 (mint 1. jegyzet) 13-14. 21 Lechner 1924 (mint 6. jegyzet) 22 Az 1929. évi XXIX.t.c. A rendkívüli ideiglenes házadómentességről 4. §. 1. bek f. pontja; „Legfeljebb 15 évig terjedő ideiglenes házadómentesség adható az olyan műemléknek minősített épületre, mely a mai kor követelményeinek megfelelően, de az épület műemléki jellegének megóvása mellett lényegesebb költséggel átalakíttatik". 23 A műemlék fogalmára az érvényben lévő 1881: XXXTX.t.c. megfogalmazását idézik: „a földbenn vagy a föld szinén lévő minden olyan építmény és tartozéka, amely történeti vagy művészi érték becsével bír". Erről: A városrendezésről és az építésügyről szóló 1937: VT.t.c. és a kapcsolatos rendeletek (Jegyzetekkel ellátták Zubriczky József dr. és Zubriczky Sándor dr.) Bp, 1942. 96.1. 24 dr. Pacher (Péczely) Béla és dr. Némethy Károly: Előterjesztés a Városfejlesztési Bizottság részére. Bp., 1939. (Soksz.) Bp. szfőv. házinyomdája. 25 Erről 1. Gerő László: Dr. Pézely Béla (1898-1971), Műemlékvédelem XV (1971) 238—239. és Kaiser Anna: Emlékezés Péczely Béla munkásságára, Műemlékvédelem XXXI (1987) 44-55. 26 Dercsényi 1977 (mint 4. jegyzet) 220. 27 Építésügyi Szabályzat Budapesti székesfőváros területére. Az 1937: VI. törvénycikk alapján alkotta a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Bp, 1940. Hivatalos kiadás. 28 Dercsényi 1972 (mint 2. jegyzet) 10-11. MONUMENTS AND THE PROTECTION OF CITYSCAPE IN THE BUILDING RULES OF THE CAPITAL (1870-1945) The large-scale development of Budapest that was begun with the union of the cities of Buda, Pest and Óbuda made necessary the regulation of buildings. Following the example of the English Metropolitan Board of Works a similar institute was founded in 1870 with the task of establishing the rules of building, after having it checked with the organizations of the capital. At the beginning provisional directions contained the most important rules, then in 1894 the first Building Rules was coming into force for the territory of the capital Budapest. These Rules divided the capital into four building zones, and permitted five storeys — 25 m building height not only in the city of Pest, but also in the Castle Hill of Buda. As a result of this in the latter place, following the rebuilding of the Royal Castle public buildings and blocks of flats were built contrasting in height with the already standing houses. The buildings of medieval origin of Pest city were almost totally swept away by the buildings of the turn of the century, and this was considered at that time to have been the result of development. In Buda Castle Hill slower changes and the developing new cityscape got a severe criticism: seemingly more important val-