Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

342. kép. Nagylózs, Római katolikus temetőkápolna kutatás közben nűbb formáját. Eszerint a kívül horony illetve hengertag alkotta profilú, félköríves lezárású lehetett, míg belül a feltételezhető egyenes lezárás alatt helyezkedhetett el a délkeleti mellékoltár-alapozás bontása során talált konzolszerű, barátfejet ábrázoló faragvány. A munka során emellett lehetőség nyílt a templom kései átépítésével kapcsolatos korábbi megfigyelések pontosítására is, elsősorban a hajóbelsőben, míg a 19. századi tornyos előcsarnok és a román alapokon ugyanekkor újjáépített félköríves szentély területére csak annyiban terjedtek ki a vizsgálatok, hogy szétszedték — majd újjáépítették — a megbillent gótikus oltárépítményt. Az utóbbi falazatából másodlagosan felhasznált kőfaragványok kerültek elő. A helyreállítási terv célja az új temető tömegforniálásával, a ritka halszálkás falszövet bemutatásával, az eredeti ablakok és a déli bejárat újbóli megnyitásával, a sík mennyezet, valamint az első építési periódushoz tartozó külső belső szintek visszaállításával a templom középkori eredetére tömegében és részleteiben is utaló, de a későbbi bővítést is egyértelműen jelző helyreállítás készítése volt. A tereprendezési munkák során több sírt áthelyeztek, ügyelve a meglévő fák védelmére. Kivitelezés 1981-82. Kutató: Feld István (OMF). Építész: Kissné Nagypál Judit, H. Nándori Klára (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: OMF. FI - HNK PANNONHALMA, Főmonostor Az 1996-os millenniumra befejezni szándékozott rekonstrukciós munkák során 1986-ban kutatásokat kezdtek a főmonostor területén. A kutatás, megfigyelés folyamatosan történik ma is. A bazilikában végzett ásatások során feltárták a 12. századi templom maradványait. A maival közel azonos méretű, háromhajós, nem boltozott templom déli falának egy része szinte teljes magasságban áll. A külső támpillérekkel tagolt falba a 13. században törik a Porta Speciosát, vélhetően a korábbi kapuzat helyén. A több fázisú 13. századi építkezés Oros apát személyéhez kötött. Az építkezés során többször került sor tervváltoztatásra, részben ennek köszönhető, hogy a korábbi falak is megmaradtak. A 13. századi monostor négyszög alakú volt, a mai kvadrumtól kissé nyugatra. Az udvar közepén ciszterna, a délnyugati sarkában csorgó szolgáltatta a vízellátást. Az 1961es ásatáskor feltárt boltozott építmény ezen csorgó ülepítője volt. A 15. század végén nagymértékű munkák folytak a hegyen, újraboltozták a szentélyeket, e korábbitól egy folyosószélességgel keletebbre felépítették a ránk maradt kolostort. Az északi oldalra a Szt. Benedek kápolnát és a sekrestyét emelték. A 16. század elején reneszánsz kápolnát illesztenek az északi falhoz, mellette új reneszánsz kapu készül a korábban elfalazott 13. századi ún. Királykapu helyett. Ugyanekkor a mellékszentélyeket egy-egy kápolnával meghosszabbítják. Legkésőbb ekkor felépül az épületegyüttest körülvevő szabálytalan alaprajzú kő várfal. A 17. század végi építkezések során először a középkori alaprajzon belül építkeznek, a monostor továbbra is zárt négyszög alaprajzú. A 18. század első felében kerül sor új barokk szárnyak felépítésére részben a várfal előtt, részben a falat is az épületbe foglalva A megfigyeléseket a teljes épületre kiterjesztve számtalan ponton finomíthatták az újkori építéstörténetet. Kutató: Dávid Ferenc (1983-84), László Csaba (OMF 1986-tól). Építész: KÖZTI. Kivitelező: Főapátság Építési Részlege. Építtető: Bencés Rend, OMF támogatással. LCs SOPRON, Fő tér 3. Gambrinus ház A tér egyik legjelentősebb lakóházának kutatását 1982-ben végezték. Megállapították, hogy a legkorábbi épület a 15. század első negyedében épült, földszintjén présház-pincével, emeletén faburkolata lakószobával. A 16. század derekán az északi oldalra kétemeletes toldalékot építenek. A földszinti terek boltozására, az Új utcába nyüó átmenő kapualj kialakítására a 17. század közepén került sor. A 18. század harmadik negyedében kerül sor a homlokzatok barokk stílusú átalakítására, az emeleti lakóterek dekoratív kdfestésére. A felújítás során megmaradt a vendéglátóipari funkció a házban. Az emeleti falfestéseket restaurálták és a nyugati homlokzaton bemutatták a 15. századi kapcsolt ablakos homlokzatot. Kutató: Dávid Ferenc, F. Mentényi Klára (OMF). Építésztervező: Schőnerné Pusztai Ilona (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Gépészterv: Rudnai Péter (OMF). Elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). Belsőépítész: Jahoda Maja. Falképrestaurátor: Boromissza Péter, Béri János, Fabó Éva, Kelemen Mariann, Hajdú Eszter. Kivitelező: OMF Soproni Kirendeltsége. Építtető: Győr-Sopron Megyei Vendéglátó Vállalat. LCs SOPRON, Fő tér 8. Storno-ház Az 1978—1979-ben végzett kutatás eredményeinek nyomán az első helyreállítási terv 1979-ben készült el, ekkor még a teljes épület múzeumi felhasználására. A következő évben történt programváltozás alapján 1981-ben új felhasználási javaslat készült, amelyben a földszinten és a pincében vendéglátó intézmény kerül elhelyezésre. Ennek elfogadása után készült el 1981ben a második tervdokumentáció az alsó szinteken a Hungar-