Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

nő vezetésével elkészítette az erkély elméleti rekonstrukcióját és helyreállítását, mellyel a középkori építészet újabb ritka, dekoratív emléke vált hozzáférhetővé. Ugyancsak sikerült több gótikus ajtó- és ablakkeretet rekonstruálni. A helyreállítás tervezése és a kivitelezés a fentiek alapul vételével indult meg, így lehetőség nyílt a város egyik legjelentősebb középkori épületének bemutatására. Kutató: Dávid Ferenc (OMF) és Siklóssy Gyula (MTA Régészeti Intézet). Ép ítész: Komjáthy Attiláné, munkatárs: Máthé Géza, Héder János (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kőres tau rátör: Szakái Ernő és az OMF Soproni Kőszobrász Műterme. Pénzügyi fedezet: OMF, István Király Múzeum, Székesfehérvár. KA SZÉKESFEHÉRVÁR, Oskola u. 10. (korábban Zalka u.) A kutatásra 1981-ben került sor. A szokatlanul nagyméretű telek négy középkori házhely összevonásával alakult ki. A legészakibb telekrészen emeletes, alápincézett, középkori ház jelentékeny részletei kerültek elő, az emeleten boltozat nyomaival, kváderes falsarokkal a délkeleti és délnyugati sarkokon. A földszinten és az emeleten négy-négy helyiséget tartalmazott. Dél felé további két középkori ház kisebb falszakaszai maradtak meg. A mai U-alakú városi palotát az Esterházy család építtette 1712 után, illetve a 18. század harmadik negyedében. Az északkeleti, földszinti sarokhelyiségben trópusi és mérsékeltövi, különböző madarakkal, állatokkal élénkített tájat ábrázoló falfestést tártunk fel, amelyet 1770 körül festettek. Kutató: Lővei Pál (OMF). Tervező: Schönerné Pusztai Ilona (OMF) (1987). Restaurátor: Pintér Attüa (1989). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Piac tér, Városfalak A mintegy 16 m hosszú városfalszakaszon sor került a falkorona kiegészítésére, a falfelületek, a kerti kapu javítására. Egyúttal elvégezték a terület rendezését, drenázsrendszerrel megoldva a víztelenítést is. A kivitelezési munkálatokat 1984-85-ben végezték. Építész: Káldi Gyula (OMF). KGy SZÉKESFEHÉRVÁR, Rác u. Görögkeleti szerb templom A templom építészeti helyreáüítására különlegesen nagy értékű belső falfestésének, ikonosztázának és berendezésének korábban elkezdett restaurálásával összefüggésben került sor. A fedélszék megerősítése, a homlokzat tatarozása, vakolás és festés készült el. A templom erős nedvesedésnek megszüntetésére utólagos töltéskompenzációs falszigetelést építettek be, cserélték a csatornákat és rendezték az épület körüli terepet. A templom udvarát kertépítészeti eszközökkel alakították ki. A Rác utca régi épületállományának megóvására rendezési terv készült, épületenkénti vizsgálattal és a helyreállításra és új felhasználásra való javaslatokkal. Tervezés: 1978-1980. Kivitelezés: 1982-84. Építész: Komjáthy Attiláné (OMF). Statikus: Vándor András (OMF). Kerttervező: J. Szikra Éva (OMF). Faszobrász restaurátor: OMF Szakrestaurálási Osztály, falkép: Német Gábor és csoportja. Kivitelező: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége. Pénzügyi fedezete: OMF, Városi Tanács, Görögkeleti Szerb Egyház. KA SZÉKESFEHÉRVÁR, Rózsa u. 4. A kutatásra 1981-ben került sor. A középkori Szent Kereszt templomtól északra fekvő, földszintes épület falazata, az újabb nyílásoktól, a barokk pinceboltozattól és kisebb javításoktól eltekintve középkori. Az udvari (északi) homlokzaton egy félköríves záródású, elszedett pincelejarat és két kisebb ablak részlete került elő. A földszint háromosztatú volt, szoba, konyha és egy nagyobb helyiség alkotta. Ez utóbbiban a fafödémet eredetileg alátámasztó hevederívek nyomai kerültek elő. Kutató: Lővei Pál (OMF), Kralovánszky Alán, Fülöp Gyula (1986, István Király Múzeum). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Táncsics M. u. 4. Lakóház A helyreálütás közben végzett megfigyelésre 1981—82-ben került sor. A déli házrészben egy alápincézett, emeletes, középkori lakóház falmaradványai kerültek elő. Mind a pincében, mind a földszinten két hosszanti és egy keresztirányú helyiség húzódott. A pincében egy félköríves, elszedett bejáratot, a földszinten egy szemöldökgyámos, középkori ajtót találtunk. A középkorban az épület sarokház lehetett, a prépostság felé néző északi homlokzatán nagyméretű, elszedett ablak került elő. Újkori falban másodlagosan felhasználva megtaláltuk az Anjousírkápolna síremlékének fehér márvány baldachin-töredékét. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE FERTŐD, Kastélypark Parter A régi ábrázolásokból ismert kertépítészeti koncepciót feltárással sikerült meghatározni. Meghatározták a kutak helyét, nagyságát. Ezek alapján elkészítették a parter kertépítészeti rekonstrukciós tervét, a kutak építészeti, gépészeti tervét, a parkban felállítandó szobrok helyét meghatározták. A tervezésre 1981ben került sor. Kiviteli munkák máig nem indultak meg. Kertépítész: Őrsi Károly (OMF), építésztervező: Sedlmayr János (OMF), statikus: Vándor András (OMF), gépészterv: Rudnai Péter (OMF), elektromos terv: Gléz Dezső (OMF). ŐK GYŐR, Apáca u. 5. (korábban Rózsa Ferenc u.) Lakóház A káptalani zenészek számára épült, gazdag barokk homlokzatú épület Apáca utcai fő szárnya teljes egészében egységesnek bizonyult: a források és a homlokzat építési táblája szerint 1775ben készült el. Belsejében igen puritán, kicsiny „szolgálati lakások" voltak, ez a káptalan hatalmát reprezentáló, gazdag homlokzattal ellentétben áll. Az épület helyén egykor állott, forrásokból ismert középkori épületnek semmilyen nyoma nem maradt, csupán a pince északi falának egy kisebb szakasza épülhetett korábban, a 17. század első harmadában. A kutatásra 1989-ben került sor. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP GYŐR, Bécsikapu tér 11. (korábban Köztársaság tér) Lakóház A kétemeletes lakóház mai telke a 16—17. században még 4—5 tulajdonos kezén volt, fokozatos összevonások után 1759-ben már egyetlen személy bütokolta. A délnyugati sarok L-alakban futó pincerésze és fölötte a déü szárny két földszinti helyisége, valamint az északi szárny két pincehelyisége és fölötte a földszinti szobák két különálló, kisebb, a 16. század második felében épült, földszintes lakóház maradványai. A telek északkeleti sarkára 1666-68-ban pince nélküli, de emeletes ház épült, szintenként 2—2 helyiséggel. A délnyugati, földszintes épület az 1690-es években lett kétemeletes, ekkori a sarkon lévő, mindkét emeletet átfogó zárt erkély is. Kisebb-nagyobb építkezések után a mai egységes kétemeletes tömb az 1750-es évek