Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Adattár - Beszámoló az 1980-1990 közötti munkákról

Régész: Siklósi Gyula (MTA Régészeti Intézet). Építész: Káldi Gyula (OMF). Kerttervező: Kiss József (OMF). Elektro­mos terv: Gléz Dezső (OMF). KGy SZÉKESFEHÉRVÁR, Arany János u. Székesegyház A püspöki székesegyház legutóbbi felújítási munkáit a déli to­rony sarokpárkányának váratlan leszakadása indította el. Ek­kor (1983-ban) a minden szükséges felújítási munkájára kiter­jedő költségbecslés készült, de a szükséges anyagi fedezet hiá­nyában (mivel mindez kb. 60 MFt-ot tett volna ki), csak a ha­laszthatatlan állagvédelmi munkák tervei készültek el. Az első tervjavaslat összefogó és kiváltó szerepet betöltő vb. gerenda­és koszorúrendszer készítése után az egész múlt századi (1896), hagyományos ácsszerkezeti megoldású fedélszék teljes bontá­sát, és új, ragasztott fatartós fedélszék készítését irányozta elő. Ebben az esetben azonban a pénzügyi megfontolások kivétele­sen nem a műemléki szempontok ellen dolgoztak, tudniillik a ragasztott fatartós szerkezet magas költségei miatt sikerült elér­niük, hogy a műemléki szempontból megfelelőbb variáció: a hibás szerkezeti elemek javításával, vagy szükség szerinti cse­réjével a meglévő szerkezet felújítása valósuljon meg. Ennek megfelelően elkészült a párkány helyreállításával együtt a fedélszék felújítása és a kettős hódfarkú cserépfedés cseréje, valamint a toronysisakok rézlemez fedésének a cseréje is. A tornyok felállványozásakor kiderült, hogy a lizénák kő­fejezetei is restaurálásra, sőt egyes esetekben cserére szorulnak a főhomlokzatot díszítő szobrokkal együtt. A meglévő kőporos vakolatot jó állapota miatt megtartot­ták, csupán azonos színben történő átmeszelésére került sor. A toronyóra szerkezeti javítását a Városszépítő Egyesület támogatásával végezték el. Tervező: Pomozi István. Kőszobrász restaurátor: Rákosi Pé­ter, Sütő József. Építtető: Egyházmegyei hatóság az OMF tá­mogatásával. CsÉ SZÉKESFEHÉRVÁR Jókai u. 18. Az utcai homlokzat kutatására 1983-ban került sor. Az épület korábbi, földszintes periódusából egyetlen rövid, függőleges kő­szár került elő az utcai homlokzaton. Ezt a korábbi épületet az emelet 1927-ben történt építésekor teljesen átalakították, a mai homlokzat ennek az 1927-es homlokzatnak erősen lerontott vál­tozata. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Koronázó tér 6. (korábban Szabad­ság tér) Városháza A két ütemben készített kiviteli tervek (I. ütem: volt Zichy pa­lota földszint + kétszintes épülete, U. ütem: a volt városháza épülete, földszint + egyszintes épületrész és a belső udvar) tör­tént a homlokzatok tatarozó jellegű felújítása, a tetőszerkezet javítása, a BAUREX-es utólagos felszigetelés, valamint a nyí­lászárók anyagpótlásos javítása és részleges cseréje után. Egyút­tal elkészült a látható kőfelületek kőstukkó módszerrel végzett javítása és hidrofobizálása is. Eltávolították az oda nem illő fénycsöves reklámfeliratokat is, és a helyükre iparművész által tervezett cégérek készültek. A homlokzat színezése a BUDALAKK által gyártott Modaszil homlokzatfestékkel ké­szült, három színárnyalatban. Tervező építész: Schulz István és Csutiné Schleer Erzsébet (FMTI). Iparművész: Révész Napsugár. Kivitelező: Fejér Me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat (1984). Építtető: Városi Ta­nács. CsÉ SZÉKESFEHÉRVÁR, Kossuth u. 3. Lakóház A kutatásra 1982-ben került sor. A szomszédos telkekkel egy­befüggő, a 18. század elején még üres területen az első lakó­épület 1727 előtt épült. A mai ház utcai szárnya egységes, klasszicista építmény, csak a pincében találhatók csekély, ko­rábbi falszakaszok. A helyreállítás közben 1984-ben végzett le­letmentő ásatás során középkori részletek kerültek elő az épü­let nyugati zárófala környékén. Kutató: Lővei Pál (OMF). Régész: Siklós Gyula (MTA Ré­gészeti Intézet). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Kossuth u. 13. Az ingatlan a 18. században a Zichy család birtokában volt. A mai épületnek csak a déli, alápincézett része rejt olyan, közép­kori téglákat is tartalmazó falmaradványokat, amelyek korábbi eredetűek lehetnek. A mai klasszicizáló, némi barokkos jelle­get is magán viselő homlokzatú emeletes lakóház 1801-1805 között épült. A 19. század második feléből származó, jellegte­len hátsó épületek bontásakor a szomszédos, Kossuth u. 11. telkén álló belső udvari épület tűzfalában másodlagosan fel­használt középkori faragott kövek bukkantak elő. A kutatást 1987-ben végezték. Kutató: Lővei Pál (OMF). LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Liszt Ferenc u. 1. ún. Szőgyény­Marich ház. jelenleg Megyei Művelődési Központ A legutóbbi felújítási munkák kezdete 1981-re nyúlik vissza, amikor is az István terem alatti, középpilléres klubhelyiségben a pilléralap süllyedésére utaló boltöv és boltozatrepedések je­lentkeztek, amelyek szükségessé tették az alapozás utólagos megerősítését. Ezt a boltozat megerősítése, majd az István-te­rem és a hozzá kapcsolódó közlekedő terek belső felújítása, a kapualjban a portásfülke kialakítása és a homlokzattatartozás követte, az épület Liszt Ferenc utcai oldalán. Egyúttal elké­szült a központi fűtés korszerűsítése is. Az utcai homlokzat új­ravakolásakor, 1985-ben bebizonyosodott, hogy a hosszú, meg­tört homlokzatú épület két középkori telken épült. A déli fal­szakasz földszintje középkori, fölötte az újabb falban több kö­zépkori keretkő volt másodlagos helyzetben. Az északi falrész nagyméretű, kváderszerű köveket tartalmaz, a kaputól északra és a ház északi végén az övpárkány magasságáig arrnírozásszerűen elrendezve. Kutató: Lővei Pál (OMF, a kivitelezéssel párhuzamos, fo­lyamatos megfigyelés). Tervező: Csutiné Schleer Erzsébet (FMTI). Statikus: Becsei Lajos, Marton Ferenc és Cserháti Zsu­zsa (FMTI).Elektromos tervező: Lachegyi László (FMTI). Épü­letgépész tervező: Nyolcas Sándor (FMTI). Restaurátor: Kop­pány Zsolt (kőszobrászat) és az „Antiqua" GMK (István-terem, stukkó). CsÉ - LP SZÉKESFEHÉRVÁR, Megyeház u. 17. (korábban Csók Ist­ván u.) Múzeum, volt Megyeháza A nagyméretű, középkori eredetű és a múlt század közepéig számos alkalommal átalakított palota kutatása (1979) során ki­bontakozott a rendkívül bonyolult építéstörténet. A sok kisebb­nagyobb megfigyelést egy ún. kutatás utáni felmérési doku­mentáció foglalta össze (1981).. A szokásos felmérési rajzokon kívül kinagyított részletrajzok, kőfelmérések a kutatott felüle­tek falnézetei és periodizált rajzok is készültek így a teljes épí­téstörténetet részletesen feltáró anyag jött létre. A Csók István utcai, nyolcszögletű, és a barokk korban részben elbontott zárterkély több faragottkő részlete előkerült. Ezek alapján az OMF Soproni Kőszobrász Műterme Szakái Er-

Next

/
Thumbnails
Contents