Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Petravich András: Veszélyeztetett kastélyok és középületek helyreállítása

A helyreállításról és hasznosításról tehát elmondható, hogy arányaiban megfelelt mind a szakmai-társadalmi elvárásoknak, mind az előzetesen felméri lehetőségeknek. IV. ÖSSZEFOGLALÁS Az eredményeket számbavévc mindenekelőtt megállapítható, hogy a kastélyprogram már az első években elérte alapvető célkitűzését: a kastélyok és más műemléki középületek pusztulási folyamatát sikerült fékezni, illetve esetenként megállítani. Veszélyeztetett műemlékek sora kapott új rendeltetést, vagy részesült legalább állagmegóvásban. Az 1981. évi gazdasági bizottsági határozat és az annak alapján született intézkedéseknek a szorosan vett programon is lúlgyűrűző hatását mulatja, hogy az OMF már 1982-ben 60 százalékkal több^közcpület (a kastélyokat is beleértve) helyreállítására adott ki műemléki hatósági hozzájánilást, közel kétszer akkora költségvetési értékre, mint 1981-ben. Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy a veszélyeztetett kastélyok és más középületek sorsának rendezése csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A hasznosítás egyes fontos területein nem sikerült még elérni a kívánt eredményt; a megmentésre váró emlékek egy részét pedig kapacitás, vagy a kö/.pontit kiegészítő helyi pénzeszközök hiányában nem lehetett egyelőre munkába venni. Miközben a célszerű rendeltetéshez jutott épületek lekerültek a veszélyeztelettek listájáról, újabb kastélyokat és más középületeket kellett arra felvenni. 275. kép. Kondoros. A/. egykori csárda a helyreállítás után 276. kép. A kondoros! csárda belseje 277. kép. Zalaszentgrót. Millermayer-ház a helyreállítás után 278. kép. Csákánydoroszló. Batthyány-kastély helyreállítás után