Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Petravich András: Veszélyeztetett kastélyok és középületek helyreállítása

197. kép. Nagycenk. Széchenyi-kastély. A főépület 1956-ban és beleegyezésével -, hanem a gyűlöli földesúri halalom szimbólumaiként is. Évlizcdcknck kellett eltelni és türelmes felvilágosító munkára volt szükség, hogy egy faluban büszkén beszéljenek ,,a mi kastélyunkról", történelmünk tanújaként, elmúlt korok művészetének hordozójaként, elődeik alkotásaként és a mai életkereteik részeként értékelve azt. A háborús és háború utáni pusztítás, az átmeneti gazdátlanság és a kezdeti negatív értékelés együttesen vezetett oda, hogy kastélyaink a legmostohább sorsúak közé jutottak Európában.

4 A II. világháborút követő években az elmondottak ellenére viszonylag kevés kastély pusztult el teljesen, vagy maradi végleg üres.'' Többségük fokozatosan gazdára talált; nagyobb arányú és rendszeres hasznosításuk az ötvenes években indult meg. A hasznosítás különböző minisztériumok és más állami szervek hatáskörébe tallózott, amelyek e munkát tervszerű összhang nélkül végezték. A műemlékvédelem szakemberei 1953-54-ben egy sor értékesebb kastélyra felhasználási tervjavaslatot dolgoztak ki. Ezek megvalósítását azonban nem sikerült elérni, mint ahogy azt sem, hogy bizonyos szociális, kulturális, közigazgatási vagy idegenforgalmi létesítmények számára kötelezően írják elő a műemléki kastélyok igénybevételét. A hasznosítást a népgazdaság szükségletei határozták meg: új termelési létesítményeknek, intézményeknek kellett gyorsan és olcsón épületet biztosítani. A mezőgazdasági célú felhasználás gyakran kézenfekvő volt - az egykori uradalom, majorság centrumában lévő kastélyba kerüli a tsz, állami gazdaság központja, a gépállomás, de használtak kastélyt terményraktárnak, sőt a gyakorlatban még állattartásra is. A bajnai Sándor-Metternich-kastélyba például több átmeneti hasznosítás után gépállomás költözött (7 99. kép), a boconádi Szelcczky-kastély állami gazdasági szállás, majd raktár lett, a csákánydoroszlói Batthyány-kastélyban erdőgazdasági üzem és lakások kaptak helyet. Az abaújszántó-cckeházai Patay- és a kisasszondi Sárközy-kastélyt előbb a tanács, majd a helyi tsz kapta meg, a lovasberényi Cziráky-kaslélyban tsz-irodál és raktárakat helyeztek el. A sziráki Teleki-Degenfeld-kastély traktoros