Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Petravich András: Veszélyeztetett kastélyok és középületek helyreállítása

iskola, később állami gazdasági iroda és rak­tár lett. Ipari üzemként főleg a mezőgazdaság­hoz kapcsolódóan (gépállomások, később tsz melléküzemágak), illetve kisipari szövetkeze­tek vettek használatba kastélyokat. A mező­gazdasági és ipari felhasználást többnyire ele­ve ideiglenesnek szánták, hiszen a kastélyok nem voltak rá alkalmasak; a nagyobb épülete­ket (Bajna, Lovasberény) nem is tudták telje­sen kihasználni. A szakszerű helyreállításra és fenntartásra sem az igény, sem a lehetőség nem volt meg. így azután a karbantartás hiánya, a szakszerűtlen használat és a durva átalakítá­sok talán ezt a csoportot károsították leginkább. Nem jártak jobban azok az épületek sem, ame­lyeket véglegesen vettek használatba, alakítot­tak át és újítottak fel ilyen célra: bár fizikai­lag fennmaradtak, rendszerint megszűntek kas­télyok és műemlékek lenni. Hasonlóképpen szükségmegoldás volt a lakás céljára való igénybevétel, például a budapest­sashalmi Cziráky-Zsivora-, a rádi Muzslay-, a süttő-bikolpusztai Reviczky-, (200. kép) vagy a vasszécsenyi Új-Ebcrgényi-kastély esetében. I9N. kcp. Alcsúl, az egykori Habsburg-kastély helyreállított portikusza

Next

/
Thumbnails
Contents