Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Krónika - Sonkoly Károly: Műemléki kutatások az OMF pécsi kirendeltségén (1986-1991)

megőrizték 18. század végi helyüket. Sajnos az üresen álló épület helyreállítása évek óta késik, s állapota folyamatosan romlik.

7 A Pécs, Mátyás király u. 32. sz., földszintes lakóház a fentinél kevésbé jelentős, de műemléki kutatása során szép, a 19. század közepére és második felére datálható, korai- és érett historizáló stílusú díszítőfestéseket tártunk fel két, nagyobb szoba oldalfalain és mennyezetén. A ma álló együttesből először a déli szárny épült meg, Lammer Ignác városi kirurgus számára. Ennek a periódusnak az emléke az északi, udvarra néző, egyszerű, klasszicista homlokzat. A 19. század harmadik negyedében bővítteti és átalakíttatja az új tulajdonos. Ekkor kerüllek az utcai ablakok fölé a romantikus stílusú, szakállas szemöldökpárkányok is. A későbbi, belső átalakítások már csak rontottak az épületen. Bízunk benne, hogy az új tulajdonos a kutatási eredmények figyelembevételével fogja ezl a szép polgárházat helyreállítani. A pécsi barokk egyik legértékesebb épületének, a Király u. (volt Kossuth L. u.) 44. sz. alalti, volt pálos rendháznak 1989-ben kezdődött meg a műemléki kutatása. A most itt működő Széchenyi gimnázium több évig tarló felújításával párhuzamosan végezzük munkánkat, (tervező: Reisz Antal, BARANYATERV, Pécs) Az eddigiek során a földszinten folytattunk falkutatást, amely még csak kisebb részeredményeket tud felmutatni. A rendház és a mellette álló templom is Vépi Máté pálos szerzetes tervei szerint épüli a 18. század második felében (184. kép). Elkészülte után nem sokkal a rendel II. József feloszlatta. 1832-től oktatási célokai szolgált. Bízunk benne, hogy a most folyó felújítás során helyreállítják a rendház és a templom szép, szobordíszcs barokk portáléit is. A rendháznál az eredeti, helyi, budafai homokkőből kifaragod kapuzatot az 1920-as években műkő másolatra cserélték, amely mára már elég rossz állapotba került. A Pécs, Király u. (volt Kossuth L. u.) 18. Színház, tér 2. sz., Johan-ház műemléki kutatását 1990-ben végeztük cl. Dominikánus-ház néven ismert az egyemeletes lakóépület, amelynek többszáz éves története bővelkedik a fordulatokban. Déli részén egy vastag, a pincétől az első emeletig meglévő, kelet-nyugati irányú, terméskő fal még egy törökkori ház maradványa. A levéltári források szerint ebben lakott annak a dzsáminak a személyzete, amelynek maradványai a Kazinczy u. 4. sz. lelken lát184. kq> Pécsi részlel a pálos (lyceumi) templommal és rendházzal száza

deIej i képeslapon hatók. A török kiűzése után a belvárosnak ezen a részén a dominikánusok bcltclke volt. A Király u. (volt Kossuth L. u.) 18. helyen építették fel templomukat, mellette, nyugatra, a mai Színház téren kolostoruk állt. Szerencsés módon, az Országos Levéltárban fennmaradtak a templom tervei és elég sok, írott forrást is ismerünk róla. Már 1726-ban megkezdték építését, de a munka soká húzódott. Előbb a rendházat fejezték be. A század második felében, anyagi helyzetük jobbra fordulásával, a már elkészült részeket felhasználva, gazdagabb formában folytatták a dominikánusok az építkezést. Erre a munkára 1768-ban kötöttek szerződést Krammer (Kremmer, Krommer) János „magister murariorum"-mal. Benne kereshetjük az említett tervek készítőjét (185. kép). Más, ismert, szignált rajzai alátámasztják e feltevést. Az cgytornyos, késő barokk templom mcllékterckkcl megtoldott, ovális hajójával társtalanul áll Pécs 18. századi építészetében. Első pillantásra is látszik, hogy a római barokknak a délnémet-osztrák építészet szűrőjén