Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Bérczi László – Radovics Krisztina: A hajósi Madonna szobor restaurálása

helyei teremtsenek a selyemből készült új fejfedőnek. A színezésben szerencsére kevesebb változtatási történt. Csupán a testfelületeket festették át, a drapériát érintetlenül hagyták, mivel ezt a felületei az új ruha teljesen eltakarta. Kérdés azonban a gyermek Jézus lágyékát takaró viaszos vászon lágyékkötő kora. A tridenti zsinat (1576) megtiltotta a teljesen mezítelen test bemutatását vallási tárgyú műveknél. így a 16. század végétől a 1 8. század közepéig Európa szerte folyt a templomi műtárgyak „felöltöztetése". Mivel a kis Jézus szobra a IS. században teljesen új ruhát kapott, az ágyékkötőnek akkor már nem volt jelentősége. Ezért valószínű lehet, hogy ez a kis feslett vászon a 17. századi lazúrfestéssel egyidőben készült. A szobor IS. századi állapota valószínűleg lényeges változtatás nélkül 1937-ig megmaradt. Az 1900-as renoválás során csupán Mária köpenyei festették ál kék színűre. Ennek oka az voll, hogy ettől az időtől kezdve nem teljes egészében öltöztették a szobrot, csak Mária stóláját tartolták meg. 1900-ban került sor a főoltár átfestésére és aranyozására is. Ezzel kapcsolatban a hajósi könyv egy érdekes adatot közöl, miszerint a régi fekete oltárt fehérre festik. Az 1752-ben készíteti főoltár tehát - szöges ellentétben a korszak szokásaival - fekete színű volt. Lehetséges, hogy a sváb betelepülők választották ezt a színi, s talán a hajdani busseni főoltár mintájára. 1937-ben Krasznai Lajos szobrászművész radikálisan restaurálta az erősen sérült Madonna szobrot, új karokat faragott neki. Ez volt egyúttal a szobor átvételi állapota (151—152. Ùp). Bérezi László II. A MADONNA SZOBOR RESTAURÁLÁSA A restaurálás első lépéseként ki kellett szabadítani a Madonna gótikus töredékeit a Krasznai által készített kiegészítésekből, hogy a szobor eredeti elemeii fel lehessen mérni. A faanyag konzerválása is csak így volt elvégezhető. E lépes megtétele előtt azonban döntés született arról is, hogy a „szobor" megszüntetése nem lehel sem célja, sem eredménye a restaurálásnak. A restaurálás egyetlen célja a műtárgy éleiben tartásán túl csak az lehetett, hogy olyan megoldási találjak, mely korrekt módon oldja fel a faszobor sérüli állapota és jelenlegi környezetének esztétikai és vallási igénye közötti ellenmondást. Kiszabadítva a három gótikus töredéket: buszt (43 cm x 23 cm), ruha (69,5 cm x 38 cm) gyermek (37 cm x 1 1 cm) ezek valóságos állapotáról egyértelmű képet kaptam (153. kép). Az eredeti Madonna szobor mindkét karja, valamint a derékrész, s így a gyermek kapcsolódási pontja hiányzott. Az eredeti töredékek faanyagát (hárs) a teljes rovarfcrtőzöllség és a szándékos csonkítás jellemezte. Lcíaragási nyomokat találtam a Madonna szobor fejtetőjén, haján és a gyermekszobor hasán. A csonkítás! nyomok helyzete egyértelműen összefüggésbe hozható volt a Madonna öltöztetésével. A gyermek figura hátoldalán látható hasadás arra engedett következtetni, hogy ez a figura valaha szervesen kapcsolódott a Madonna szoborhoz. E feltételezést erősítették meg a gyermek testén talált leszúrási nyomok, melyek a Madonna bal cs jobb kézfeje injainak ki faragásakor keletkeztek. A kutatás során a Madonna szobor töredékein az eredeti színezés mindenhol egyértelműen meghatározható volt, cs a felhasznált anyagok, illetve technika a szobor készítésének korban történő elhelyezését pontosították. A ruha es a palást színezésénél, közvetlenül a fafelületre, egy vékony fekete konzerválő-kötő réteg kerüli fel és erre hordták fel a kréta rétegei. A Madonna ruháját azuritlal, természetes ásványi pigmenttel festették. Az azurit használata a késő gótikára igen jellemző volt, kedvelték azt a színhangzási, melyet az azurit és a fényes arany ellenhatása vált ki. A pigmenst általában vaskosan rakták fel, enyves kötésben, ez a szobornak levegős, matt felülclct adotl. Ezt a hatást kívánta növelni a fekete, szürke, vagy sötétbarna aláfestés is, hogy a fény a sötét kristályokról verődjék vissza, s ne valamilyen világos alapról. A Madonna azurit ruhája aranyozott tölgyfalcvelekkel díszített ( 155. kép). A 2,5 cs 3,8 cm hosszú aranyozott papírlcvelekből három található a buszt töredéken, míg a szoknyarészen négy darab levél domborodik ki az aláfestés alól. Sajnos az