Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Ágostházy László: A Flórián téri közlekedési csomópont építészeti és műemlékhelyreállítási munkái
a testsűrűség 1490 kg/m 3 , a porozitás 45,22 %-os volt. A különféle kémiai vizsgálatok eredményeképpen megállapították, hogy a kivett római habarcsmintákban 1 m 3 homokos kavicshoz mintegy 350—400 kg kötőanyagot adagolhattak, amely 2:1 — 1,5:1 arányban mészhidrátból és traszből lehetett keverve. A mészhez valószínűen a budai helyekből származó mészkövet használták fel. 70 Ehhez finomszemcsés égetett meszet, mészhidrátot, tufát, pumicitet, fehér cementet és dunai homokos kavicsot használtak. Megállapították, hogy cementadagolás nélkül is elérhető a szabványt kielégítő 7 ül. 28 napos szilárdsági érték, amin kevés cement adagolás esetén lényegi változás nem tapasztalható. Az összesen 11 habarcsmintából közös szemrevételezéssel választottuk ki a megjelenés szempontjából is megfelelőket, s e választékból emelték ki a szilárdsági szempontból is legalkalmasabbat. Ennek a kb. 30 %-os porozitású habarcskeveréknek az alábbiak a szilárdsági értékei: hajlítószilárdság: 7 nap után 0,4 MPa 28 nap után 0,7 MPa nyomószilárdság: 7 nap után 0,9 MPa 28 nap után 1,4 MPa A habarcskeveréket műanyag zsákokban szállították, és a szükséges mennyiség mindig biztosítva volt. A felhasználási tapasztalat azt mutatta, hogy a kikísérletezett keverék jó konzisztenciája miatt jól bedolgozható, géppel jól előállítható habarcsot ad, amelynek kötésideje jól beállított. A habarcsot mind puha, mind kemény mészkő falazatoknál és téglafalaknál vagy előregyártott műkőelemeknél azonosan érvényesülő tulajdonságok jellemzik. Egyaránt alkalmas falazó és felületképző anyagnak. Megkívánt szilárdságot kb. 1 heti rendszeres nedvesen tartás mellett mintegy 10-14 nap alatt éri el, és 2-5 °C hőmérsékleten még különleges adalékolás és védelem nélkül és megfelelően köt. Az alkalmazása óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy ha az általános előírásokat betartva használják fel s biztosítják a bedolgozás után a legalább 10 napi való nedvesen tartásra tett különleges előírásunkat is, az eredmény a megkívánható: a falazaton kivirágzás, kifagyás nem tapasztalható s a habarcs szilárdsága kiváló. A habarcs alkalmazása során nyert tapasztalatainkat a SZrXKTI felkérésére összeállított, 1984. április 17-én kelt szakértői bírálatunkban foglaltuk össze. 71 A romok konzerválásának generálkivitelezője — a Hídépítő Vállalat alvállalkozójaként — a Főv. 1. sz. Állami Építőipari Vállalat volt: építésvezető: Oroszlány Ferenc. A Thermae maiores területén folyt konzerváló, kiegészítő munka jelentős hányadát az OMF Visegrádi Építésvezetősége végezte; építésvezető: Zana István, a munkák helyszíni irányítója Szép Géza volt. A Kivitelezők hozzáértését a helyszínen megvalósultak dicsérik. RÖVIDÍTÉSEK Kaiser 1958 Kaiser Anna — Póczy Klára: Budapest római öröksége. Bp. 1958 MMT VI. Magyarország Műemléki Topográfiája VI. Budapest műemlékei U. rész. (szerk. Pogány Frigyes) Bp. 1962 Nagy 1975 Nagy Tibor: Budapest története az őskortól a honfoglalásig, in: Budapest Története I. (szerk. Gerevich László) Bp. 1975. 32-216. Németh 1986 Németh Margit: Az aquincumi légióstábor romjai Óbudán. Bp. 1986 Petrikovitz 7975 Harald von Petrikovitz: Die Innenbauten römischer Legionslager wahrend der Prinzipatszeit. Opladen, 1975 Póczy 1976 Póczy 1985 Tóth 1975 Vitruvius Póczy Klára: Pannónia városok. Bp. 1976 dr. Póczy Klára: Az aquincumi legióstábor romjainak bemutatása Óbudán az Árpád híd új közlekedési csomópontjában. Műemlékvédelem XXTX (1985) 162—173. Tóth István: A rómaiak Magyarországon. Bp. 1975 M. Vitruvius Pollio: Tíz könyv az építészetről. MMEE Könyvkiadó. Fuchs — Bódis J. fordítása Bp. 1898. FÜGGELÉK Néhány megjegyzés A Flórián téri csomópont építése és a hozzá csatlakoztatott műemléki területek kialakítása 1984. augusztusára készült el. Az időtájt e sorok szerzőjétől több kisebb publikáció jelent meg, melyek csak a csomópont létrejöttének a legfontosabb eseményeit, jellemzőit kívánták bemutatni. Jelentkeztek a Magyar Műemlékvédelem következő, tervezett kötetének szerkesztői is nagyobb, a részkérdéseket is elemző tanulmány igényével. Az előző lapokon olvasható tanulmány e felkérés nyomán készült, néhány oldalt az akkori szerkesztők nem kívánták nyomtatásban látni... A kötet megjelenése körüli akadályok elhárultával az új szerkesztők bizonyos mértékig újra értékelték a szerkesztés szempontjait, s lehetőséget adtak a hajdan kihagyásra ítélt szövegrészek közlésére. (A jelzett lehetőség megteremtéséért köszönetlel tartozom a lektornak, Dávid Ferenc művészeitörténésznek és László Csaba régésznek, a kötet szerkesztőjének.)
