Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Előszó

tanulmányi részében, mind a beszámoló és adatközlő részben lehetőleg terjedjen ki a magyar műemlékvédelem egészére. Ezzel kapcsolatban elsősorban két irányba szeretnénk tágítani a kötetek horizontját: egyrészt teret adni arányosan a főváros műemlékvédelmének, másrészt az Országos Műemléki Felügyelőség saját tevékenysége mellett minél teljesebb képet adni a magyar műemlékvédelemnek arról a részéről is, amelyet az OMF és a BMF hatósági munkája keretében szakmailag irányít, felügyel, de nem saját maga végez. A tartalom továbbfejlesztésének másik célkitűzése a tanulmányi rész tematikai gazdagítása volt. Bár az eddigi kötetekben is szerepeltek elméleti, történeti, városrendezési témájú írások, ezek száma az egyes OMF-helyreállításokat ismertető cikkek mellett viszonylag csekély volt. Az egyes műemlékek kutatását és helyreállítását bemutató tanulmányoknak ezután is jelentős teret kívánunk adni, de szeretnénk, ha emellett az egyéb témák rendszeresebben és arányosabban szerepelnének az anyagban. A műemlékhelyreállítás technikai, technológiai kérdései eddig csupán az egyes munkákról szóló cikkekben voltak érintve, a jövőben ilyen kérdésekkel foglalkozó önálló írások rendszeres közlését is tervezzük. Végül amennyire a terjedelem korlátai engedik, szeretnénk a magyar és az európai műemlékvédelem történetének valamint a magyar építészettörténetnek bizonyos forrásait és forrásértékű dokumentumait is közreadni. Ezt a törekvésünket ezalkalommal a közelmúltban lezajlott Viollet-le-Duc centenárium szerény hazai visszhangjaként az európai műemlékvédelem e kiemelkedő — és csupán felületesen ismert — alakjának a restaurálásról írott fejezete képviseli, teljes magyar fordításban. A tematika gazdagítására irányuló törekvésünket fejezi ki a tanulmányi résznek különböző témák szerinti tagolása is, ami segít a tájékozódásban és egyben inspirál a tartalmi sokoldalúság állandó fenntartására. A szerkezet továbbfejlesztését célzó másik változtatása korábban „Jelentések" cím alatt szereplő anyagnak kétfelé bontása. A köteteknek ebben a részében idáig főleg az OMF különböző szervezeti egységeinek beszámolói szerepeltek, ezen belül az egyes műemlékeket érintő beavatkozások rövid ismertetésével. Ennek egyik hátránya az volt, hogy a műemlékek sorsára vonatkozó adatok keveredtek a hivatalon kívüli szakterületet kevésbé érdeklő belső munkatervi, munkaszervezési, stb. kérdésekkel. A másik az, hogy egy-egy műemlékre vonatkozó közlemények legalább három-négy külön fejezetbe széttagolva jelentkeztek, aszerint, hogy falkutatás, régészeti feltárás, építészeti helyreállítás, illetve (főleg templomoknál) még falkép és faszobrászati vagy kőszobrászati restaurálás is történt rajtuk. Az egyes rövid közleményekben emellett gyakran ismétlődtek a műemlékre vonatkozó történeti adatok és információk, ami felesleges átfedéseket okozott. Új szerkezeti rendszerben ,,Krónika" cím alatt csupán a főbb intézmények átfogó beszámolóit közöljük, valamint személyi híreket és megemlékezéseket, esetenként bizonyos szakmai összejövetelek, ankétok beszámolóival kiegészítve. Ezzel szemben az „Adattár" rovatban topográfiai rendben épü-