Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Előszó

létenként adjuk közre azokat a legfontosabb adatokat, melyek az egyes műemlékek feltárására, helyreállítására vagy tartozékaik restaurálására vonatkoznak, egyesítve az egyes szakágak jelentéseit. Ezáltal egy-egy műemlék, és annak helyreállítása szerves összefüggésben ragadható meg, s az egyes műemlékek sorsa a jövőben kötetről-kötetre könnyen nyomon követhető. Másrészről az Adattár anyagát kiterjesztjük valamennyi magyarországi műemlékre, függetlenül attól, hogy az egyes munkákat a műemléki hatóságok maguk, vagy hatósági irányítással, támogatással mások végeztették. Ezzel is szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy a Műemléki felügyelőségek munkája nem csupán az általuk finanszírozott és lebonyolított helyreállításokban tükröződik, hanem abban a kevésbé mutatós tevékenységben is, amely az országban szerte folyó munkák kezdeményezését és szakmai irányítását jelenti. A magyar műemlékvédelem eredményeit egy-egy időszakban mindezek együttvéve jelentik, s az így kirajzolódó összkép jó lehetőséget ad a műemlékvédelem munkájának regionális áttekintésére is. Az elmúlt nyolc év összegyűlt anyagát természetesen nem lehet egy kötetben közreadni. A restanciát két részletben próbáljuk behozni: ebben a kötetben 1975-től 1979-ig szerepelnek az OMF saját munkáira vonatkozó adatok, míg az eddig nem szerepelt OMF-en kívüli helyreállítások adatainak közlését az 1981 évvel kezdtük meg. A következő kötetben tervezzük az 1980-tól következő évek saját munkáinak anyagát publikálni, s az egyéb helyreállításokkal együtt lapzártáig naprakész állapotba hozni az egész országra kiterjedő Adattárat. Ettől kezdve minden kötet egy-egy időszak teljes anyagát fogja tartalmazni az új rendszerben. Tisztában vagyunk vele, hogy az új Adattár jelen formájában még távolról sem elég egységes és arányos. Az adatokat szolgáltató munkatársaktól, — akiknek ezúton is köszönetet mondunk értékes közreműködésükért — nem várhattuk, hogy első lépésben teljesen egységes szempontú és megfogalmazású anyagot adjanak egy újonnan kezdeményezett rendszer számára. A beérkezett szövegeket a kötet szerkesztője igyekezett a lehetőségekhez mérten egységesíteni és összesíteni. Bízunk benne, hogy az ennek eredményeképpen közreadott anyag már némileg tükrözni fogja a célkitűzéseket és a következő kötet munkatársai számára már könnyebbé teszi az adatszolgáltatás munkáját. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a közölt anyag a megadott időszakokra nézve sem teljes, mert néhány megye - így Baranya, Győr-Sopron, Veszprém- anyagát többszöri kérés ellenére sem kaptuk meg a terület előadóitól. Végezetül természetesen tovább folytatjuk a magyar műemlékvédelmi irodalom bibliográfiájának rendszeres közlését, amelynek elmaradt anyagát szintén két kötetre elosztva szeretnénk pótolni. A Magyar Műemlékvédelem évkönyv IX. kötetét ezzel útjára bocsátva nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetet mondjunk a kiadási nehézségek leküzdésében segítséget nyújtó Lőrincz Józsefnek, az ÉV M Építészeti és Településfejlesztési Főosztály helyettes vezetőjének, továbbá az ÉVM Tájékoztatási Önálló Osztály részéről Vass István osztályvezetőhelyettesnek, végül az Építésügyi Tájékoztatási Központ vezetőinek és munkatársainak, akik hosszú ideje stagnáló évkönyvünket befogadták és kiadását készségesen lehetővé tették. A szerkesztő bizottság