Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1973-1980

sítása. Általában leszögezhetjük, hogy a leletek a tervszerű engedélyezett ásatások során nincsenek veszélyeztetve, míg az építkezéseknél végzett földmunkáknál gyakran jelentős értékek pusztulnak el. Az Óbudán, Pécsett és egyéb helyeken folyó nagyméretű építkezéseknél előforduló szabálytalanságok szükségessé tették, hogy hivatkozva és ismertetve a hatályos rendelkezéseket,

26 a beruházó és kivitelező szervezetek figyelmét felhívjuk a leletek védelmére, a terület érintetlenül hagyására és a bejelentési kötelezettség teljesítésére.

2 7 Az előző korokból származó értékes építészeti emlékek, építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotások és muzeális tárgyak - a leletek — fokozottabb védelme érdekében az Elnöki Tanács módosította a muzeális emlékek védelméről intézkedő törvényerejű rendeletét.

28 A módosítás lényege abban áll, hogy kinyilvánítja, miszerint „a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális, vagy műemléki értékű tárgyak az állam tulajdonát képezik". Ezideig a Polgári Törvénykönyv

2 9 úgy intézkedett, hogy a régészeti, muzeális értékű vagy műemlékjellegű leletet a találó köteles az államnak felajánlani, s ha arra az állam nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ha az állam a felajánlott tárgyra igényt tart, a találó a tárgy értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Az új törvényerejű rendelet értelmében a múzeum az előkerült muzeális tárgyat gyűjteményébe véve a lelet felfedezőjét a tárgy kulturális jelentőségéhez és értékéhez mérten megfelelő elismerésben részesítheti. A végrehajtási miniszteri rendelet

30 szerint a muzeális értékű tárgy felfedezője részére elismerésként oklevél, emlékérem, kitüntetés vagy pénzjutalom adományozható. A műemléki értéket képviselő tárgy esetében a törvényerejű rendelet úgy intézkedik, hogy a felfedező a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni. A műemlékvédelmi jogkörbe tartozó leletekkel kapcsolatosan megjegyzem, hogy azok a jogszabályokban többféle elnevezéssel szerepelnek. Az új törvényerejű rendeletben műemlékjellegű lelet, műemléki értékű tárgy fogalom található, más jogszabályokban műemléki jelentőségű építmény megjelölés szerepel. Véleményem szerint ez az utóbbi fogalom fejezi ki a legjobban a dolog lényegét, ugyanis itt nem ingó jellegű tárgyról, hanem ingatlanjellegű építményről van szó, mely olyan jelentős értékkel bír, hogy feltárását követően műemléki védelemre — védetté nyilvánításra — érdemes. A helyi hagyományok ápolása gyakran műemléki témaként jelentkezik munkánk során. Nem egyszer egyes településeken belül a régi utcanevek visszaállításáért műemléki érvekkel harcolnak. E témában segít eligazodni a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának egyik állásfoglalása,

31 amely kimondja, hogy az utcanév megállapításakor figyelemmel kell lenni „a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre". A műemlékvédelem közművelődési feladatairól, a műemlékek nevelésben betöltött szerepéről — főleg a szocialista hazafiság érzésének erősítése terén — már sok hasznos állásfoglalás elhangzott. A nemzeti múlt, a népi-nemzeti hagyományok ápolása, a népi kultúra értékeinek terjesztése, saját történelmünk és kultúránk megismertetése olyan feladatok, melyek megoldása műemlékvédelmi tevékenységünkkel szorosan összefügg. Ezeket a már eddig is eredményesen végzett feladatokat, a közművelődésben elfoglalt helyünket határozta meg a közművelődési törvény,

3 2 mely leszögezi: ,,a műemlékvédelem óvja az építészeti és történeti alkotásokat, értékeket és elősegíti, hogy azok ismerete, értése részét képezze a műveltségnek". A magyar műemlékvédelem fejlődését a jogszabályok tükrében vizsgálva megállapíthatjuk, hogy kormányzati szerveink a jogszabály alkotása során következetesen figyelembe veszik a műemlékvédelmi célkitűzéseket és érdekeket, s a szükséges intézkedések jogi alapjait tervszerűen megteremtik. Ezek a jogi alapok tovább növelik a műemlékvédelmi szervek hatósági tevékenységének kereteit és fokozzák felelősségüket. A tárgyalt időszak nagyobb lehetőségeinek megfelelő kihasználása terén a műemlékvédelem szervei eredményesen tevékenykedtek, sikeresen megoldották feladataikat a rájuk bízott kulturális értékek megőrzése, fenntartása és hasznosítása területén. Barcza Géza