Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1973-1980

tőleg hatósági jogkörébe utalt minden tudományos, hatósági, tervezési és kivitelezési feladatot önálló költségvetési szervként és jogi személyként, mint a Minisztérium szakmai szervezete, a műemlékvédelem szakhatósága, Országos Műemléki Felügyelőségként látta el.

6 Az OMF jogkörét meghatározó 38/1965. ÊM számú utasítás intézkedett az OMF szervezetéről, a szervezeti és ügyrendi változtatások rendszeréről is. Az Utasítást módosító 31/1969. (Ép. Ért. 36.) ÉVM számú utasítás az OMF irányítását ellátó miniszterhelyettesnek a szervezeti változtatásra vonatkozó jogkörét az OMF igazgatójára ruházta át. Az OMF szervezete a tárgyalt időszakban némileg módosult, megszűnt a Gyűjteményi Osztály és a Beruházási Osztály, új részlegként került felállításra a Terv- és Koordinációs Osztály, valamint az önálló Fotócsoport, melyhez a Fotólabor és a Fotótár is tartozik. A Terv- és Koordinációs Osztályhoz került át a Tudományos Osztálytól a Műemléki nyilvántartás, valamint a Műemlékfelügyeleti Osztálytól a nemzetközi ügyek intézése, s a Tervtár, a Könyvtár és a Magyar Építészeti Múzeum visszakerült a Tudományos Osztály irányítása alá. MŰEMLÉKVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A műemlékvédelemről intézkedő 1/1967. (I. 31.) ÉM számú rendelet alapvetően helyesen szabályozta a műemléki hatóság jogkörét az egyedileg védett műemlékeken, műemlékjellegű és városképijelentőségű építményeken, továbbá a műemléki jelentőségű területeken és a műemléki környezeteken belül elhelyezkedő egyedileg nem védett építményeken végzendő munkák engedélyezését illetően. Bár az eredeti jogszabály e vonatkozásban viszonylag nagy területet ölel fel, taxatíve nem rendelkezett a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezeten belüli új építkezések engedélyezéséről, továbbá az olyan egyéb területeken történő új építkezések műemléki hatósági engedélyezés alá vonásáról, amelyeknél az építkezés nem érint műemléki területi védettséget, de az adott területen levő valamely védett építmény megjelenését az bármely módon befolyásolhatja. A helyzet jogi rendezetlenségére egy visegrádi tervezett építkezés irányitól ta rá a figyelmei. A terület - itt állt a műemlékileg nem vedelt régi kis épület — ahová nagyobb tömegű új épületet kívántak megépíteni, nem élvezett műemléki védettséget, ugyanis e pontig nem terjed ki sem a visegrádi Fellegvár, sem a Salamontorony védett műemléki környezete. Mégis a tervezett új épület megépülése esetén bármely fő nézőpontból alapvetően és káros irányban befolyásolta volna e műemlékek jellegét, esztétikai, művészeti és tájképi megjelenését. A védelem érdekében a jogszabály módosítására volt szükség.

7 Ez a jogszabály módosítás a műemléki hatóság részére biztosította az elbírálás lehetőségét a műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben történő új építkezéseknél, továbbá előírta a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezeten kívül történő minden olyan új építkezés műemléki hatósági engedélyezéshez kötését, amelynél az új épület elhelyezése, tömege, külső megjelenése folytán valamely védett építmény - műemlék, műemlékjellegű és városképi jelentőségű egyaránt — jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érinti. A jogszabály — a rendelkezést következetesen alkalmazva — lehetővé teszi azt is, hogy az építésügyi hatóság a műemléki hatóság engedélyének kikötései alapján a műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül történő építkezésnél az új épület elhelyezése, magassága, főpárkány magassága, tetőidom formája, a tetőhajlás mértéke, a homlokzat formai megoldása, azon egyes épületelemek és építési anyagok alkalmazása, illetve mellőzése, továbbá az utcai burkolatok, járdaszint, támfalak, köztárgyak, közüzemi felszerelések, utca- és házszámtáblák létesítése ügyében hatósági előírásokat határozzon meg. A műemlékvédelmi hatósági engedélyezés a hatályos jogszabályok alapján az építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódva történik. Ennek újabb szabályozására került sor a tárgyalt időszakban.

8 Az új jogszabály az építési munkákat engedélyezés szempontjából három kategóriába sorolta be. Az első kategóriába tartoznak „az építési engedély alapján végezhető építési munkák", a másodikba ,,a bejelentés alapján végezhető építési munkák", míg a harmadikba „az építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési munkák". Megjegyzem, az új jogszabály attól függően sorolja be az egyes kategóriákba a végezhető munkákat, hogy a kérelmező közület vagy magánszemély. Igy pi. előfordul, hogy olyan munkához, melyhez a közületi szerveknek építési en-