Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1973-1980

A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM FEJLŐDÉSE A JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN 1973-1980 A magyar műemlékvédelem fejlődését elemző előző tanulmányomban

1 azt a megállapítást tettem, hogy az 1964-1972 között eltelt időszakot a szervezeti megerősödés, a műemlékvédelmi tevékenység építésügyi igazgatási tevékenységgé válása jellemezte. Ez a fejlődés 1973—1980 között folytatódott, s az alapvetően jó műemlékvédelmi jogszabályok tovább finomodtak, a hatósági tevékenység működési lehetőségei kibővültek. Ennek megvalósítását olyan magasszintű jogszabály is alátámasztotta, mint a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről intézkedő 14/1973. számú határozata.

2 E jogszabály az „Általános elvek" című részében a jogalkalmazó szervek kötelezettségévé teszi, hogy határozataikban, intézkedéseikben és eljárásaikban érvényesítsék a szocialista törvényességet, tartsák meg és tartassák meg a jogszabályokat, s azokat egységesen, társadalmi, politikai és gazdasági céljaiknak megfelelően alkalmazzák. Az irányelvek az államigazgatási jogalkalmazás jogpolitikai elveit meghatározva külön is kiemeli annak szükségességét, hogy az államigazgatás szervei határozataikkal biztosítsák a településfejlesztési, a város- és községrendezési tervek megvalósulását, s szerezzenek érvényt a műemlékvédelmi, természet- és környezetvédelmi előírásoknak. JOGKÖR ÉS SZERVEZET Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát életbeléptető 2/1972. ÉVM számú utasítás a Minisztérium szervezetén belül Műemléki Főosztályt hozott létre. A jogszabály ezzel kapcsolatosan azonban úgy intézkedett, hogy „a Műemléki Főosztály feladatait — önálló költségvetési szervként és jogi személyként — az Országos Műemléki Felügyelőség látja el." Bár e változásról röviden előző tanulmányomban tájékoztatást adtam,

3 erre mégis visszatérek, mivel ennek megvalósítása a tárgyalt időszakban kezdődött el.

4 Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát a 20/1976. ÉVM számú utasítással újonnan rendezték, melynek során a Műemléki Főosztályi jogkörben ellátandó feladatok is némileg módosultak. Erre tekintettel, továbbá az időközben bekövetkezett változásokra is figyelemmel módosítani kellett az OMF jogkörét meghatározó 38/1965. (Ép. Ért. 23.) ÊM számú utasítást is.

5 Az 1976-ban megjelent új ÉVM Szabályzat a Minisztérium ágazati tevékenységével összefüggő környezetvédelmi feladatok koordinálását a Területrendezési és Fejlesztési Főosztályra, a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos feladat ellátását az Építésügyi Igazgatási Főosztályra bízta. Eszerint az akkori Területrendezési és Fejlesztési Főosztály gondoskodott a környezetvédelem követelményeinek érvényre juttatásáról, a területrendezés, a városfejlesztés és a területfejlesztés tervezése és megvalósítása során, s ellátta a települési környezet védelmével kapcsolatos minisztériumi tervezési, kutatási, szabályozási és ellenőrzési feladatokat. Tekintve, hogy a települési környezeten belül műemlékek, műemlékileg védett területek is találhatók, a környezetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények összhangját, s azok együttes érvényre juttatását a Területrendezési és Fejlesztési Főosztály a Műemléki Főosztállyal közösen volt köteles biztosítani. Összefoglalva: 1972-től az Országos Műemléki Felügyelőség, mint a Minisztérium Műemléki Főosztálya a minisztériumi szabályozó, irányító, koordináló, ellenőrzési és hatósági tevékenységét tételesen meghatározott jogkörben, míg az ezen felüli - a különböző egyéb jogszabályokban meghatározott — a feladatkörébe, hatáskörébe, ille-