Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Adattár - A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében

Győrben a székesegyházon és a püspöki palotán kívül eddig nem ismertünk fennmaradt középkori épületet. A mai főhom­lokzat mögött álló épületnek három szintje gótikus. Nagy pincé­jét, amelyben ma barokk dongaboltozat van, egykor kőkonzo­lokra támaszkodó gerendafödém fedte. A nyolc felülvüágító ab­lakból négy kőkeretével együtt, egy ezekből faablakostul van meg. A következő szinten az északi homlokzaton kisebb csúcs­íves ajtót, s egy tagolt, egyenes zárású későgótikus ablakot, fölöt­te az emeleten egy nagy csúcsíves nyílást tártunk fel. A közép­kori épület térre néző homlokzata előtt kút működött a XV. században. A falkutatással együtt régészeti kutatásra is sor ke­rült. Tomka Péter az udvarok középkori használatára több ada­tot tárt fel, s megismerte az épület római előzményeit. A főépületben Borsos Miklós szobrainak gyűjteményes mú­zeuma, pincéjében művészklub létesült. Északi szárnyában a Városi Tanács vendégháza kapott helyet. Készült 1975 és 1979 között. Kutató: Gergelyffy András (OMF). Tervező építész: Hulyák Anna (VÁTI). Belsőépítész: Mezei Gábor (VÁTI). Kiállításren­dezés, műemléki konzultáció: Kriszt György (OMF). Statikus: Dr. Urbán István (VÁTI). Kivitelező: OMF Soproni Építés­vezetősége. Építtető: OMF - Győr, Megyei Város Tanácsa VB. DF-KT ÁSVÁNYRÁRÓ, Kálvária A 18. századi, ízes provinciális, magas emelvényen és három kő­oszlopon áUó tető alatti kálvária megmentése érdekében szer­kezeti, majd teljes helyreállítása megtörtént 1979-ben. Tervező építész: Gábor Jenő (Győri Egyházmegye) — Kriszt György (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT BALF, Római katolikus templom A Sopron város tulajdonában levő, 1774-ben épült kápolnát, amely a balfi fürdőtelepen áü, a fürdő és épületeinek teljes re­konstrukciója keretében, eredeti formájában állították helyre, az új gyógyszáüó építésével egyidőben. Művészettörténész: Dávid Ferenc (OMF). Tervező építész: Orosz József (OMF). Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: OMF - Állami Szanatórium, Balf - Győri Egyház­megyei Főhatóság. A kápolna boltozatát és oldalfalait díszítő falfestmények Dorfmeister István 1776-ban festett és szignált alkotásai. Restaurálásukra 1976-ban került sor az OMF megbízásából és költségén. Művészettörténész: Dercsényi Balázs (OMF). Restaurátor: Lente István, Bozó Pál, Menráth Péter, Mindszenty Péter. KT-GK FERTŐD, Volt Esterházy kastély kertje Világviszonylatban is legismertebb kastélyunk későbarokk parkja ma méltatlanul nagyon elhanyagolt. Az OMF 1975-ben megkezdte a rekonstrukció terveinek előkészítését. Első lépés­ben összegyűjtötték a kert építészettörténetére vonatkozó ada­tokat a lehető teljességgel. A tudományos előkészítést kert­építészeti célú ásatás követte a szökőkutak feltárása, helyüknek megismerése céljából. 1975-1979 között a nagy-parter öt szökőkútját és a kaszkádokat szondáztuk meg. Az ásatás ered­ményes volt. Ezzel egyidejűleg a kert és a település környékén, valamint szomszéd településekben elszórtan különböző, a kert­hez tartozó kőszobrász és kőfaragó alkotások kerültek elő. A munkákat Örsi Károly kertépítész (OMF) végzi, illetve irá­nyítja. ÖK FERTŐD, Madách sétány 1. Muzsikaház A téglány alakú udvart körülvevő, egyemeletes, nagyméretű mai épület eredetüeg két és félszer nagyobb volt. 1765 és 1768 kö­zött épült, többféle célra, de elsősorban az Eszterházy hercegi zenekar és színház alkalmazottainak nyújtott szállást. Ekkor a ma is áUó épületrészhez egy hosszan elnyúló, L alakú, déli szárny csatlakozott. 1781-ben ezt az L alakú részt egy újabb szárnnyal zárták le, egy második udvart alakítva ki. A korábban is meglevő udvar keleti homlokzata elé új homlokzatot emeltek, új lépcső­házat alakítottak ki, deszkával borították a korábbi, meszelt pór­födémeket. 1822 előtt a déli udvart egy keresztszárnnyal két részre osztották. Feltehetően a 19. század végén bontották le a déü részt, és alakult ki a mai kép. Az elbontott épületszárnyak nyomait megtaláltuk a déü oldalon, a most épült iskola alapozási gödreiben. Az országút mentén húzódó kerítés és egy kisebb, földszintes, déü toldalékszárny ugyancsak ezeknek maradványai. A nyugati szárny egyik emeleti szobájában, az ablakkávában két egymás fölötti, virágos festést tártunk fel, a 18. század utolsó negyedéből. Kutató: Lövey Pál (OMF) 1979. LP FERTŐSZÉPLAK, Nagy Lajos utca 31-39. A község régi központjában a megye által megvásárolt öt épület­ből falumúzeum készül az elmúlt évszázadokban kialakult, jelleg­zetes Fertő-vidéki falukép megőrzése érdekében. Az 1975-ben megkezdett munkák a következő években folytatódtak. Tervező építész: Ágostházy László - Muszik Lászlóné (VÁTTI). Műemléki konzulens: Dávid Ferenc - Domonkos Ottó - Orosz József. Kivitelező: OMF Soproni Építésvezetősége. Építtető: OMF. KT FERTÖSZÉPLAK, Nagy Lajos utca 33. Lakóház Az oromzatos, tornácos parasztház 1869-ben épült. A szabályos külsejű ház belső helyiségsora eltért a szokásostól. A kutatás megáüapította, hogy eredetüeg két önálló szoba-konyha-kamra elrendezésű lakást építettek egymás mögé, az építtető testvérek. Az utcai lakás egykori kamrájának vakolt mennyezete alól elő­bukkant a gerendás pórfödém, s a padlásfeljáró helye. Az egykori hátsó konyhában kiástuk a tűzhely alapját, megtaláltuk a lebon­tott szabad kémény vállait és a szoba kályhájának fűtőnyüását. A szobák mennyezetének vizsgálata arra a meglepő eredményre vezetett, hogy azok gerendáit az építéskor különféle módon ke­zelték: az egyiket viaszolták, a másikat vüágos kékre meszelték. A homlokzat sok meszelésrétege alól csepp díszekben végződő csüngő lizénák kerültek elő, hasonló díszűek voltak az ablak­keretek is. Kutatók: Kücsán József és Dávid Ferenc (OMF) 1975-1976. DF HEGYESHALOM, Vöröshadsereg útja. Római katolikus templom A plébánia által megkezdett helyreállítást az OMF vállalta magá­ra, mert a kutatás alkalmával kitűnt, hogy a templom román stí­lusú előzményekkel rendelkezik, részleteiben és összességében magasabb értékű, mint ahogy azt látni lehetett. 1975-ben végeztek régészeti és falkutatást, melynek során előkerültek a kváderkőből épült román-kori templom bővítése­kor lebontott félköríves szentélye, Ny-i zárófala, az É-i fal mel­lett két kápolna, ül. a sekrestye, valamint az egykori körítőfal maradványa. A helyreállítás alkalmával szerkezetileg keUett biztosítani a gótikus szentélyre épített tornyot. Az eredeti lenyomatok alap­ján új tető készült, amely széles ereszével jelzi a románkori részt. A templom belsejéből eltávolították az e századi karza­tot, visszaállították az eredeti szinteket, kibontották az elfa­lazott középkori ablakokat, kiemelve az értékes középkori és barokk részleteket. A kivitelezés 1977 és 1979 között történt.

Next

/
Thumbnails
Contents