Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Krónika - Pusztai László: A magyar építészeti múzeum gyűjteményei 1973-1981

337. kép. Molnái Farkas: Budapest, Minerva úti társasház terve, 1937 kólákon szerzett tudását Magyarországon számos középület, templom, kastély és polgári enteriőr dekoratív kifestésekor bizonyította. így Reissmann rajzanyaga elsősorban a századforduló magyar építészetének enteriörkiképzése szempontjából fontos, de ettől elválaszthatatlanul művészettörténeti jelentősége is elvitathatatlan, kiváló rajztudása, aquarell technikája, a gyűjteménybe került tervrajzoknak értékét csak növeli (338. kép). 338. kép. Reissmann Károly: Mennyezetdekoráció terve, 1900 körül Külön ki kell emelnünk e téren a hazai szeceszsziós falfestészet eddig javarészt ismeretlen terveit, s azt a nagy történeti értéket, amit a művész naplószerűen vezetett vázlatkönyvei képviselnek. A nagyobb léptékű és értékesebb hagyatéki anyagokat szervesen egészíti ki Márton Ferenc festőművész örököseitől vásárolt dekorációs vázlatrajz-gyűjtemény, melyben főként a szegedi dóm, a gyöngyösi rk. remplom és a Németvölgyi úti iskola mozaik-, illetve freskóvázlatai találhatók. 1974-ben a 362 darabos tervgyarapodást teljes egészében az 1975-ben elhunyt belső-építész tervező: Tálos Gyula ajándékozta anyag teszi ki. Az első világháború előtt, fiatal éveiben Kozmával együtt a Lajta irodának volt megbecsült rajzolója. 1912-től Málnai Béla irodájában végzett hasonló feladatokat, de a két világháború közötti időszakban magántervezéssel is próbálkozott. A felszabadulás után először Csánk (Rottmann) Elemérrel társult, majd végül a Középülettervező Vállalatnál dolgozott. Építészeti álomtervei kevésbé a megvalósulás, mint inkább a századelei népies szecesszió ornamentális elemeinek