Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Krónika - Pusztai László: A magyar építészeti múzeum gyűjteményei 1973-1981

Az 1973 év magas számadata (2359) az év folyamán gyűjteményünkbe került Benkhardt Ágost, Reissmann Károly Miksa, Molnár Farkas, Márton Ferenc és Lechner Ödön tervek összességéből ered. A nagyszámú tervrajzból is kiválik az a 26 darabos sorozat, melyeket Lechner Ödön készített a Biedermann család mozsgói (Somogy-megye) kastélyához. Abból az időszakból valók (1892), amikor Lechner elhagyva franciás eklektikáját, áttér a „magyar stílre". Az amúgy is kevésszámú eredeti Lechner rajz között magyaros stílusú építészetünk fontos dokumentumaiként tartjuk számon (336. kép). fc^p. Lechner Ödön: Részletrajz a mozsgói Biedermann kastély bejáratához, 1892 Benkhardt Ágost nagy terjedelmű anyaga nagyjából az építész teljes és hiánytalan hagyatékát képviseli, munkásságának harminc évét, az 1935—65 közötti szakaszt öleli fel. Benkhardt az ún. második vonal egyik legszínesebb, tehetséges képviselői közé tartozott, akinek meg kellett küzdenie az érvényesülésért, és a felszabadulásig kisebb léptékű munkák (síremlék, bútor) tervezésével is foglalkoznia kellett. A felszabadulás után építészpolitikai megbízatásokat kapott, magas állásokat töltött be, s az új feladatok irányításában, az előkészítés szervezésében is nagy szerepet vállalt. így a gyűjteményünkbe került anyagból eleven hitelességgel bontakozik ki ez a küzdelmekben gazdag korszak is. Már ez is igen nagy jelentőséget kölcsönöz a hagyatéknak, melyeknek tervrajzokat magában foglaló részében szerepelnek Benkhardt diákkori tervei, a harmincas évek második felének pályázatai (Nagyatád, Gyógyfürdő és üzletház, Laktanya tervek, OTI ikerházak, Pécs Kertvárosi beépítés tervei, csónak- és víkendház tervek) stb. Magánépítkezásek mellett (Simonyi lakás, Szőke Elemér háza) 1938-ban részt vett a galyatetői gyógyszálló pályázatán. Az 1940-es évek elején észrevehetően hanyatló építési kedv miatt kénytelen villaátalakításokkal, plakát- és síremléktervezéssel is foglalkozni. A felszabadulás utáni korszakot igen sok programterv, IBUSZ-iroda, Szent György-tér helyreállítási pályaterve, Velencei Biennale magyar pavilonjának átalakítási tervei képviselik. Molnár Farkas hagyatéka, az ostrom alatt tragikusan elhunyt neves építész töredékes életművét tartalmazza. Tudott, hogy korai halála miatt anyagának nagy része már a háború után szétszóródott. Molnár Farkas a haladó magyar építészet egyik legjelentősebb egyénisége volt, újszerű vezéralak és komoly alkotó is egyben. Megingása és eszméihez való hűtlensége ma már a körülményekből jobban megérthető és szerepének tisztázását, feldolgozását ezek még fontosabbá teszik. A Múzeumba került anyag az 1929-as évtől haláláig terjedően engedi nyomon követni az építész életútját. A terveket is magában foglaló részben megtalálhatók a Lejtő úti, az Istenhegyi úti és Minerva úti társasházak dokumentációi, amelyekről mindezideig tudomásunk sem volt (33 7. kép). Két nagyobb igényű munkájának az ún. Szentföldi kápolnának, valamint a pestújhelyi OTI Kórház épületének teljes dokumentációja egészíti ki a fentebb említetteket. Lötz Károly utcai saját lakását is magában foglaló társasház terveivel együtt így az anyag Molnár legfontosabb munkáinak tanulmányozásához nyújthat segítséget. Egészen más világba vezet el bennünket Reissmann Károly Miksa bajor származású, Magyarországon letelepedett festőművész, dekoratőr életművét bemutató tervanyag. Reismann életműve a késői eklektika és a századforduló szecessziójának korszakára esik. Az igen tehetséges Reissmann Károly Miksa német és osztrák főis-