Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)

Történet - Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén

az esztergomi székesegyház építtetőjében véljük megtalálni azt a személyt, akin keresztül létre­jöttek a kapcsolatok az ott folyó — és azzal egy időben végzett — premontrei építkezések kö­zött. 77 Az első magyarországi sokszögzárodásu temp­lomok (Esztergom-Szentkirály, Jánoshida, Kis­bény) két szimmetrikus elrendezésű kápolnájuk­kal az Európában már korábban ismert, félkör­íves szentélyzáródású formák fejlettebb válto­zatát képviselik. Ez az egyhajós típus is a kereszt építészeti szimbólumát rejti magában. A nyolc­szög öt oldalával záródó szentélyfej (Esztergom­Szentkirály, Jánoshida) jellemzői — az alapforma mellett — a sarkait, szögleteit erősítő és szép fe­jezetekkel díszített, boltozatot tartó faloszlo­pok, s esetenként az azok által határolt, mélyí­tett falmezőket felülről lezáró ívsoros párká­nyok. E típus fejlettebb formája a kisbényi, ahol az alaprajz tagoltabb, gazdagabb. A főszentély a tizennégy szög feléyel, a mellékszentélyek a tíz­szög felével záródnak. A Ny-i toronypár és az előtte álló előcsarnok is a premontreiek közvetí­tésének tekinthető, amely talán Kisbényben je­lentkezett először hazánkban. (Ennek hatására bővíthették a keresztesek templomát toronypár­ral és előcsarnokkal Esztergom-Szentkirályon és a premontreiek templomát előcsarnokkal János­hidán). E típus még fejlettebb emléke a Ny-i to­ronypáros, háromhajós, kereszthajós, az előző­ekhez hasonló szentélyfejjel záródó ócsai temp­lom. Részletformái alapján (szentély) e típus ha­tását látjuk a dozmati templomon. 78 Az esztergomi keresztesek szentkirályi temp­lomának megfelelőjét a hazai ispotályosok, lo­vagrendek építészeti emlékei között nem talál­tuk. Esztergomban és környékén azonban meg­található az egyszerű, faloszlop és támpillér nél­küli, a nyolcszög három és öt oldalával záródó szentélyfej néhány átépített vagy elpusztult templomnál (Bajót, Budajenő, Esztergom-Szent­györgymező, Neszmély), amelyek közelében a tárgyalt korban keresztes birtokok voltak. 79 - Korai sokszögzárodásu templomaink építése szempontjából feltétlenül megemlítendő az esz­tergomi székesegyház 1188-ban megkezdett épít­kezésének néhány olyan részlete, amely az eddig össze foglaltakhoz kapcsolódik. A nyolcszög két oldalával záródó mellékszentélyek kialakítása a csigalépcsőkkel a keresztesek és a premontreiek által már korábban alkalmazott (Esztergom­Szentkirály, Jánoshida) megoldások közé sorol­ható. A Ny-i toronypár építésével kapcsolatban felvethető a kisbényi templommal szemben az elsőbbség kérdése. A kérdés azonban Jób érsek személyén keresztül feloldható. A Ny-i előcsar­nok és a főszentély kérdésében az eddigi kutatás még nem adott egyértelmű választ a XII. századi építkezés tekintetében. 80 A hazai sokszögzárodásu ispotályos, lovagren­di és premontrei templomokkal alaprajzilag (szentély) és egyes építészeti szerkezetekben, részletekben hasonlóságot mutat néhány centrá­lis elrendezésű kápolnánk (Kaposszentjakab, Neszmély, Nyírbátor és Sopron: Szent Jakab-ká­polna). A nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli szentélyek sarkait és szögleteit falpillérek erősítik. A hajóban körben ülőfülkék vagy ülőpadka található (Kaposszentjakab, Sop­ron), amely megoldás (padka) rokon a sopron­horpácsi r.k. remplom hajójában levővel. E meg­oldás alkalmazása az említett sopronhorpácsi példán túl a premontreieknek a megyében 1180 körüli megjelenésével állhatott kapcsolatban. Neszmélyben a korábbi körtemplomnak tám­pillér nélküli, a nyolcszög három oldalával zá­ródó szentéllyel való „bővítése" átalakítása fel­tehetően ugyancsak az aránylag közeli johannita, keresztes birtokokon való építkezésekkel függhe­tett össze. E kápolnák építésével kapcsolatban már korábban jeleztük, hogy mai ismereteink alapján már elfogadhatatlan a plébániai felada­tok végzését támogató korábbi felfogás (Ják, Szent-Jakab-kápolna). Ezek a szerzetestemplo­mok mellett álló kis építmények keresztes hábo­rúban vagy zarándoklatban résztvevők emlék vagy temetkező kápolnájaként épülhettek. 81 A johanniták csurgói, támpillér nélküli sok­szögzárodásu temploma a XIII. század első felé­ben épült, ahol korábban a templomos lovagok­nak is volt birtoka. Ezzel kapcsolatban emléke­zünk meg a bácsi sokszögzárodásu templomról, amelyet a templomos lovagok építettek (?). Az egyhajós, téglából épült templom a nyolcszög há­rom oldalával záródik. A szentély mélyített ív­soros párkánnyal lezárt falmezőiben félköríves záródású román-kori ablakok vannak. E részlet­megoldás a premontrei templomokra (Jánoshida, Kisbény, Ócsa, Zsámbék) emlékeztet bennünket, s ennek és a történeti adatoknak alapján a temp­lom építésének idejét a XIII. század első negye­dére jelöli ki. A templom 1301-ben már a mino­ritáké. 82 A legkorábbi falusi sokszögzárodásu templo­mok építési idejének kezdete a fentiek alapján a XIII. század második fele. Ezt a korhatározást megerősítik a vizsgálatnak más területekre vonat­kozó történeti és építészeti adatai is. A század

Next

/
Thumbnails
Contents