Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

104. kép. Hátsókapu 2. Városfalrészlet 70ö. kéjt. Ilátsókapu 2. A belső városfal épülethomlokzatkém

1 felhasználva vány falazata, folytatásában a ráépült középső városfal falszorosra néző homlokzata fogad, kibontott, különböző periódusú lőréseivel. Visszatekintve a belső városfal nyers kőfalazata látható, utólagos barokk kőkeretelésű ablakaival, felső lőréssorával. Meszelt nyersbeton kiváltása pontosan jelzi e fal alapozásának — az udvarszinthez képest 2,6 m-rel magasabb — végződését. A Caesar-ház és falszorosának helyreállítását befejezve, a városfalak és a bástyakert e szakaszon tervezett bemutatásának munkáit nem folytathattuk. Bár a régészek megkezdték sikeres feltárásukat a falszoros Orsolya-kerti pontján, az egykori déli római városkapunál, az ásatás félbemaradt.

9 A mélyen fekvő maradványok értelmezhető bemutatásához nagyobb arányú tereprendezésre lenne szükség. A szintek kialakítása a létesítendő tornacsarnok tervezésével egybehangoltan képzelhető csak el. Ez az új beruházás azonban — sajnos — egyre késik.

10 A felmerült akadályok s ugyanakkor a városfalak Lenin körúti — szabaddá vált — szakaszainál jelentkező beépítési igény is sürgetett, hogy munkaterületünket oda helyezzük át. AZ ŰN. KISRONDELLÁS SZAKASZ Az 1944-ben súlyosan sérült házak, épületszárnyak bontása után a városfalak Lenin körút 100—1(14. és Szent György u. 15—19. sz. közé eső szakasza, az előtte húzódó egykori várárok-területtel együtt ismét szabaddá vált. A szituáció a korábbinál nagyobb lehetőséget nyújtott kutatásra

11 s építészi bemutatásra. A Várkerület egykori beépítési vonalától a szabadon megjelenő középső városfalig eső területet a kutatást megelőzően sportpályának használták. Itt az elplanírozott épülettörmelék és salakfelhordás mintegy 1 m-es rétegének letisztítása után jutottunk csak el az 1944-es (tehát kiinduló) szintre. A városfalakra merőlegesen húzott kutatóárkokban — az 1944-es szinttől alig fél m-rel mélyebben bukkant ismét felszínre a külső városfal maradványainak teteje. 60 — 80 cm vastagságú falai lejjebb, az alapozásnál már 1,2 m-re szélesedtek. A középső városfal előtt mintegy 5 m-re s azzal közel párhuzamos vonalban építették. Lepusztult, alacsony falcsonkjaiból eredeti magasságára csak következtetni tudunk. Az igen bolygatott talajban sikerült egy ponton a mögötte húzódó egykori falszoros szintjét hitelesíteni. Külső oldalán, a falszoros járószintjétől kb. 1,2 m-rel lejjebb, ferde rézsűvel indult a mintegy 3 m mély várárok. Szélességére, kiképzésére a későbbi építkezések, beásások és az erős talajvízfeltörés miatt nem kaphattunk adatokat. Feltételezhető, hogy az árok cca. 30 m szélességben kísérte a külső városfalat. Ellenfalát — eset-