Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Tomka Péter: A soproni Vörös-sánc kutatása

település. Folia Archaeologica. XXTI. 1971. 132. A IX — X. sz. anyagába keveredett Árpád-kori leletként írják le Zalavárott (22. szelvény): Dr. A. Sós : Archaeologica Hungarica. XLI. 1963. 22., IX — X. sz.-i edénytöredékekkel együtt került elő Zólyomban: M. Jíejholcová : Slovcnské osídlenie stredoslovanského kraja. Slovenska Areheologica. XIX. 1971. 1 23 —126. Holl Imre szerint a fogaskerékkel benyomott dísz a X—XII. sz. között gyakori: Arehaeologiai Értesítő. 100. köt. 1973. 202. A sopronkőhidai IX. sz.-i temetőből hiányzik — ez igen fontos negatív tanúbizonyság. 52 Holl I.: Arehaeologiai Értesítő. 98. köt. 1971. 26. 53 A Caesar-háznál (3,5 m magasságig marad meg): Holl T.: Arehaeologiai Értesítő. 94. köt. 1967. 160.; a Szent György utcai szakaszon: Póczy K.: Arehaeologiai Értesítő. 94. köt. 1967. 139., 145. Nagyon valószínűnek tartom, hogy ugyanennek a nagyszabású, a teljes Belvárost körülfogé) építkezésnek az eredménye a római littestet, elfalazó fal is az Előkapunál (Póczy K. ásatása): Holl I.: Arehaeologiai Értesítő. 100. köt. 1973. 205. 54 Mosonban is állt kőfal a sánc lejtőjének tetején. Sajnos, szintén elég nehezen datálható, mindenesetre igen korán kiszedték, alapozási árkát már a XEV. sz.ban hulladékkal töltötték be: Tonika P.: Arehaeologiai Értesítő. 100. köt. 1973. 272. (rövid jelentés). 55 Vö. 44. jegyzet. 56 Holl T.: Arehaeologiai Értesítő. 94. köt. 1968. 198—204. 57 Erre az a körülmény utalt, hogy — mint láttuk — a fal beforduló, négyszögletes helyiséget képező része pontosan „eltalálta" a gerenda-konstrukciót. A Széchenyi gimnázium alatti szakaszon is ilyesmi lehetett: Nováki Gy.: Acta Archaeologica. Bp. XVI. 1964. 120. 58 Ezt egyéb belvárosi — publikálatlan — ásatások is igazolják (Tóth Sándor és Gömöri János feltárásairól a rövid jelentéseket 1. az Arehaeologiai Értesítőben). 5a A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és a Magyar Nemzeti Múzeum rendezésében 1974. nov. 25-én tartott „Államszervezés-kori váraink kérdéséhez" c. tudományos ülésszak előadásainak anyaga az Acta Archaeologica hasábjain jelent meg. 6

" Szabolcs: Németh P.: Arehaeologiai Értesítő. 100. köt. 1973. 167—179., Doboka: St. Pascu—M. Jlu.su és munkatársaik: Cetatea Dábíca, Acta Musei Napocensis V. 1968. 153—202, Zemplén: B. Benadik: Die spätlatènezeitliche Siedlung von Zemplin in der Ostslowakei Germania 43. 1965. 76. 61 Közös jellemzőjük a rácsszerkezet (Rost-konstruktion) általános alkalmazása, a legkülönbözőbb variációkban, többször kombinálva a „Kammer-konstruktion"nal, igen gyakoriak a függőleges cölöpök segítségével kialakított tartószerkezetek. Az idevonatkozó régibb irodalmat közli Nováki Gy.: Acta Archaeologica. Bp. XVI. 1964. 99—149.; Csehszlovákiából újabban, a szerkezetre vonatkozé) megfigyelések összefoglalását adja Zd. Vána: Vlastislav, Vysledky vyzkumu slovanského hradistë v letech 1953—55 a 1957 az 60. Pamatky Archeologické. LIX. 1968. 5—192.; Zd. Vána—J. Kubái: Libusín; uo. LXII. 1971. 179—313. A szláv föld—fa szerkezetű sáncvárakról összefoglalóan írt W. Hensel: Die Slawen im frühen Mittelalter. Berlin, 1965. 333— 334., megállapítva, hogy a „Kammer-konstruktion" a keleti szláv területekre jellemző, nyugaton sokkal ritkább és nem tipikus. Ugyanez a véleményük a sáncvárakkal módszeresen foglalkozó lengyel kutatóknak — erről 1973. évi lengyelországi tanulmányutamon személyesen is meggyőződhettem (W. Szymanski, a Kislengyelország — Malopolska — földvárait feldolgozó E. Dqbrowska, J. Szydlowski, aki Felső-Szilézia és J. Lodowski, aki Közóp-Szilézia földvárait kutatja, egyöntetű szóbeli közlése' alapján). W. Szymanski szerint a keleti területeken és elsősorban a korai időkben felbukkanó kamrás szerkezet keleti szláv hatás jele. 62 GyörJJy Gy.: Várszervezetünk kialakulása az európai fejlődés tükrében. Előadás az „Államszervezés-kori váraink kérdéséhez" c. tudományos ülésszakon, 1974. nov. 25. íi3 II. A. Pannonopm: MHA 52. 1956, 73—106. (számos példával); B. H. JJoemenoK — B. K. Fotwapoe—P.JI. K)pa, i. m., KH'ÍB 1966. Az utóbbi valamivel kisebb a soproninál. A sánc szélessége 10—35 m, három kamrasor sorakozik egymás mögé (méreteik: 1,2—2,6x4—4,5 m; ill. 2,5—3 m). Függőleges cölöpöknek semmi nyoma. A sánc mai magassága 3 és 7 m közötti. A gerendák átmérője átlag 30 cm. A Dnyeper bal parti mellékfolyója, a Szula torkolatának közelében épült várnak három építési periódusát különböztették meg az ásatok, közülük csak a XT. sz.-i analóg a mi sáncainkkal. Itt sikerült megfigyelni a sánchoz belülről csatlakozó, a szerkezetet tovább folytató épületeket (műhelyeket) is. 64 Helyi, Kárpát-medencei előzményekkel ugyanis nem számolhatunk. Avar kori földvárakat egyelőre nem ismerünk, a zalavári IX. sz.-i erődítés építési technikája viszont egészen más: Dr. A. Sós: Archaeologica Hungarica. XLI. 1963. 32.