Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Szakál Ernő: Jupiter, Juno és Minerva scarbantiai szobrai a Fabricius-ház kőtárában

dr. Lauriiiger Ernő hozzájárulásával először egy hétig vizsgálta és felmérte hallgatóival a töredékeket, majd még három-négy ízben lejött Bécsből a faragványok tanulmányozására. Az 1., 2., és 3. képen már azt a számozást láthatjuk, melyeket Praschniker az egyes részletek jelölésére rekonstrukciós rajzainál alkalmazott (46. kép). Praschniker és tanítványai az adott körülmények között alapos és eredményes munkát végeztek. Úgy látszik azonban, hogy Bella Lajos feltételezéseitől nem tudtak megszabadulni, és a nagyméretű tömbök összeillesztéseit csupán elméletben végezték el, mert csak így történhetett meg, hogy a Minerva szobor trónusát egy császárszobor trónusának vélték (47. kép). A Liszt Ferenc Múzeum alagsorában 1936— 1937-ben került sor a szobortöredékek összeépítésének munkájára, melyet Baumann Béla helybeli szobrász-kőfaragómester kivitelezett Praschniker tervei alapján.

3 Lényegében csak statikai megtámasztó részek készültek, a Minerva szobor kivételével, ahol a hiánypótlások a márvány töredékek műkőbe ágyazásával túlmentek a maradványokon

4 (48 — 50. kép). 1961 márciusában, amikor a Triász szoborcsoport áthelyezése a Fabricius-házba felvetődött, behatóbban megvizsgáltuk azokat. Megállapítottuk, hogy a Jupiter szobornál a törzsrész köze' 57. kép. Jupiter szobrának sematikus oldalnézetmetszete 58, kép. Jupiter feje 20 cm-rel előbbre került, és a múzeum raktárában megvan a bal térd tömbje is, kisebb azonosíthat/) töredékek mellett. Már ekkor kiderült az is, hogy a császár-szobor töredékeként kiállított faragványegyüttes a Minerva szobor trónusrésze. 1962 májusában úgy látszott, hogy nem kerül sor az áthelyezésre, a Fabricius-ház nem múzeumi célokat fog szolgálni, hanem vendéglátóipari üzem kap benne helyet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának köszönhetjük, hogy az épület 1963. április 4-e óta művelődésügyi célokat szolgál. A Fabricius-ház római kori kőtárának forgatókönyvét dr. Alföldy Géza állította össze, melynek felhasználásával a kőtári tárgyakról 1 : 50 léptékű elhelyezési rajzok készültek mind nézeti, mind alaprajzi vetületben. A Triász szoborcsoport áthelyezése szükségessé tette az előzmények felkutatását, és az eddig megjelent publikációk ismeretét is, amihez Erdélyi Gizella lelkes segítséget adott."' Az a tény, hogy a szobortöredékek és a publikációk tanulmányozása egyidejűleg történt, nagyon kevező volt, mert ráterelték figyelmünket olyan részletkérdésekre, melyek mellett elmentünk volna akkor, hogyha nem kell a szobrokat szétbontani, darabonként megvizsgálni és az