Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)
Jelentések - Kőfalvi Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1973-1974-ben
DIÓSGYŐR, Mária-szobor A szoborcsoport eredetileg a diósgyőri pálos kolostor kerítése mellett állt. 1739-ben faragták. A valószínűleg idős, de rutinos készítője ismeretlen. A pálos rend feloszlatása után került a diósgyőri templom előtti térre 1811-ben. Átszállítása, illetve lebontása, komoly károkat okozott, különösen az oszloptörzsön, az oszlopfejen és a földgömbön átmenő vascsap szétszedése miatt. Ekkor repedt el a Mária-szobor alsó része. A törést gyantás ragasztóval ragasztották meg és egy vasabronccsal biztosították. A sokszori olajfestéstől a szoborcsoport puhamészkő anyaga kb. 1 cm vastagon ki kérgesedett, a kéreg feltáskásodva pusztulásnak indult. Az 1826-ban végzett restaurálás és egy későbbi (1926) cementes kiegészítés is nagy károkat okozott (492. kéj)). 1920ban helyezik el a fehér márványtáblát is a kivésett (valószínűleg kikopott) betűk helyébe. Az 1974-ben megkezdett restauráláskor reménytelen állapota miatt az egész oszlopot újra faragtuk az akkor még rendelkezésre álló adatok szerint. Az eredeti szobrokról (Immaculata, Nepomuki Szt. János, Szt. István és Szt. László) a cementes ragasztásokat és kiegészítéseket eltávolítottuk, majd Rhodiusos újraragasztás után a hiányokat megmintáztuk, és az eredeti anyagnak megfelelő utánzatból elkészítettük. Újra mintáztuk az oszlop bal oldalán levő angyalt is, amely nagyon rossz beton másolat 491. kéj). A toponári Madonna áthelyezés és restaurálás i it ,-í 11 492. kép. A diósgyőri Mária-oszlop mellékalakja a cementes kiegészítések eltávolítása után volt és egy korábbi helyreállításkor készült. A szobrokat megerősítő, túlzott méretű vascsapokat vörösrézre cseréltük ki. Az összeállítás és a kiegészítések után többszöri dúsított mésztejes kezeléssel szilárdítottuk a puha mészkövet, és egy végső Silex-kezeléssel a felületeket víztaszítóvá tettük. (493. kép) VESZ PRÉM, tSzcnthéiromséig-szobor Biró Márton veszprémi püspök építtette 1749 — 1750-ben. A kőfaragó munkát Walch Tamás, a szobrászmunkát Schmidt Ferenc készítette, a szobrok anyagát pedig Walch Mihály várpalotai kőfaragó mester a bántapusztai kőbányából szállította. Ismertek rajtuk kívül a közreműködő ács, kovács, lakatos, festő, aranyozó és rézműves mesterek nevei is. A Szentháromság-szobor homorúan íves lesarkított háromszög alaprajzú, kétszintes, gazdag tagozatú párkányokkal díszített alapépítményből áll. Ebből indul az oszlop, melynek fejezetén a Szentháromság alakjai ülnek. Az alapépítmény lesarkított élei előtt három szinten szobrok állnak. Az alsó szinten a másfél életnagyságú Szent István, Szent Imre, Szent Márton püspök, Szent Miklós püspök és Nepomuki Szent János