Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Jelentések - Kőfalvi Imre: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1973-1974-ben

szobrai találhatók. A felső szinten három szárnyas angyal áll kereszttel és virágcsokorral háromnegyed életnagyságban az élek előtt, közöt­tük a főnézeti oldalon Szűz Mária látható a föld­gömbön a bűnt jelképező kígyóval (494. kép). Az első periódusban épített kerítés oszlopok közötti lándzsás vasrácsból állt. Valószínű 1784-ben emel­ték a mai bábos korlátot, melynek alapját a gya­kori szintsüllyesztés miatt többször is átalakítot­ták. Ugyanakkor készülhetett a korlátra a három szobor, Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent György szobra. A három darabból álló oltárt is akkor helyezték el. A szobormű sokszori olajfestése és későbbi cementes javítása okozta a legtöbb kárt az amúgy is gyenge minőségű puhamészkő felüle­tében. A mállásnak induló felületeket először dúsított mészvízzel szilárdítottuk, többszöri ázta­tással. A rendelkezésre álló fényképek alapján újra mintáztuk a teljesen hiányzó, jelképesen korona­tartó szárnyas angyalokat, a Szentháromság mel­letti két szárnyas angyalfejet és további négy szár­nyas angyalt és fejet, melyeket a bántapusztai kő­nek megfelelő utánzatból készítettünk el. A szob­rok nagyobb hiányait: kezeket, fejeket, drapéria­részleteket úgy mintáztuk meg, hogy a törési felületről is forma készült. így az utánzatból elké­szült hiányokat pontos csatlakozási felülettel ragasztottuk Rhodiusszal úgy, hogy az eredeti felü­letek semmit nem károsodtak. Kísérletképpen a fugázásokon és kisebb javításokon kívül nagyobb tömegű kiegészítéseket is végeztünk stukkóval. Az oszlopfej párkányát 2 mm vastag ólomlemez burkolattal láttuk el, mert vízvető funkciójukat már nem tudták ellátni. Befejezésképpen az egész felületet meszes alapanyagú lazúr-réteggel vontuk be, majd Silexszel növeltük a felületek víztaszító hatását (495. kép). FERTŐSZÉPLAK, Szent Szív kálvária A XVIII. században készült Szent Szív kálváriát az 1900-as évek elején átalakították. A rokokó oszlopról levették a vörösmárvány szívet, melyet egykor fémből készült lángoló dicsfény vett körül. A csúcsosodó felbőgöm olyagot lefaragták az osz­lopról, amelybe a vörösmárvány szív volt csapolva. Az így kialakított sík lapra helyezték a másfél életnagyságú Jézus szíve szobrot. Az oszlopot körülvevő báros korlátot is átalakították, levették róla a 75 cm nagyságú szobrokat, név szerint Nepomuki Szent János, Assisi Szent Ferenc, Nagy Szent Teréz, Mária, Páduai Szent Antal, Flórián, Szent Donát, Szent Vendel és két térdeplő szár­nyas angyal szobrát. A kálvária helyreállításának első ütemében a szobrok restaurálása befejeződött. A hiányokat (kezek, fejek, lábak, drapéria-rész­letek) megmintáztuk, majd a fertőrákosi puha­mészkő utánzatából készült másolatokat Rhodius­szal felragasztottuk és megfaragtuk. A teljesen kész szobrokat az eredeti színek szerint meszes alap­anyagú festékkel színeztük, végül a felületeket 193. kép. A diósgyőri Mária-oszlop restaurálása után Silexszel kezeltük. A szobrok elhelyezésére, a vö­rösmárvány szíV felállítására az 1977. évben kerül sor. SOPRON, Szentháromság-szobor Kollonich győri püspök 1695-ben kezdeményezi a szobor építését. 1697-ben Leitner Szervác szob­rász már szállítja az oszloptörzset, a lábazatot és a 494. kép. Veszprém, részlet a Szentháromság-szoborból restaurálás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents