Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

Tanácsa mellett 1946-ban megszervezett Műemléki és Művészeti Bizottság is lényegileg műemlékvédelmi társadalmi szervként működött.) Az előadás mint követésre méltó példát értékelte a Soproni Városi Tanács Szabályrendeletét, továbbá az általa létrehozott Műemléki Albizottság szerepét, és tájékoztatást adott az általuk végzett társadalmi tevékenységről. Állást foglalt a szervezés és a központi irányítás, a műemléki albizottságok és az Országos Műemléki Felügyelőség kapcsolata, valamint a Hazafias Népfronttal történő együttműködés alapvető kérdéseiben. A műemléki albizottságok célkitűzéseiről és feladatairól szóló előadásban elemzésre került a műemléki hatóság munkája és a társadalmi reagálás kérdése. Egyesek ugyanis ebben az időben megkérdőjelezték a műemlékvédelem szükségességét azt az elvet hangoztatva, hogy inkább lakásokat építsünk az erre fordított összegekből. Az előadó állást foglalt amellett, hogy a szocializmus építése a szocialista kultúra kialakítását, fejlesztését is igényli, és ebben a műemlékek szerepe nem hanyagolható el. Szembeszállt azzal a nézettel, hogy egyesek a műemlékvédelmi tevékenységet „sötét reakciós munkának" minősítik, mivel kastélyok, egyházi épületek megmentésével is foglalkozik. Az előadó hangsúlyozta az állandó és célratörő felvilágosító munka, a műemléki ismeretterjesztés és propaganda fontosságát s ennek keretében a műemléki albizottságokra váró feladatokat, a műemléki aktívahálózat kialakításának szükségességét. A Műemléki Albizottságok J. Országos Értekezletén — melynek során a Budai Vár és Várnegyed megtekintésére is módja volt a résztvevőknek — senki sem a műemlékvédelem társadalmi szerveinek szerepét, jelentőségét és feladatait, inkább a felgyülemlett helyi műemléki problémák megoldásának szükségessége és ezen belül az Országos Műemléki Felügyelőség következetes támogatására vonatkozó igények kerültek előtérbe. A műemlékvédelem társadalmi bázisának fejlesztését az Országos Műemléki Felügyelőség kezdettől fontos feladatának tekintette. Nem sokkal az I. Országos Értekezlet után az OMF igazgatója a műemléki albizottságok munkájának szervezetté tétele, irányítása és a társadalmi bázis megszervezése érdekében belső utasítást adott ki a hivatali apparátus részére.

3 Ebben állásfoglalást adott a társadalmi szervek szerepéről, fontosságáról: „Köztudomású, hogy Felügyelőségünk a műemlékvédelmi munkában nem nélkülözheti a társadalom támogatását. Ez okból fokozottabban kell támogatnunk az országban számos megyében, városban s néhány járásban és községben helyi kezdeményezéssel létrehozott műemléki albizottságokat és fokozottabban kell tényleges tevékenységükre igényt tartanunk." A hivatalvezetői utasítás előírta, hogy „a műemléki albizottságok részére minden esetben meg kell küldeni a területükre vonatkozó ténylegesen műemléki vonatkozású, más szervekhez szóló megkereséseink, válaszleveleink másolatát". Intézkedett arról, hogy a műemléki albizottságok ülésein az illetékes előadó lehetőség szerint vegyen részt, és elrendelte, hogy a MAB ülésen felvett és az OMF-hez felküldött jegyzőkönyvet 8 napon belül írásban észrevételezni kell. A hivatalvezetői utasítás elrendelte a műemléki aktívahálózat felmérését is. A felmérés vonatkozásában megkülönböztette azokat a területeket, ahol már működik a MAB és azokat, ahol a társadalmi bázis kialakítására még nem került sor. Az előbbire úgy intézkedett, hogy meg kell állapítani mely szervhez kapcsoltan működik a műemléki albizottság (tanács, Hazafias Népfront), - az albizottság elnökének nevét, foglalkozását és munkahelyét, — az albizottság tagjainak nevét, foglalkozását és munkahelyét, — végül, hogy az adott területen kik azok a lelkes műemlékbarátok, akiknek a bevonásával számolhatunk. A műemléki albizottsággal még nem rendelkező területeken a hivatalvezetői utasítás alapján meg kellett állapítani: — vajon tervezik-e a közeljövőben műemléki albizottság megalapítását, — a szervezést végző aktíva nevét, foglalkozását, munkahelyét, - az olyan műemlékbarátok nevét, foglalkozását, munkahelyét, akikre számítani lehetne a műemléki albizottság munkájában, a műemlékvédelem társadalmi támogatásában. A hivatalvezetői utasítás úgy rendelkezett, hogy a felmérés során a már működő műemléki albizottságok elnökeit tájékoztatni kell a terület műemléki problémáiról, az OMF által végzett helyreállításokról és anyagi támogatásokról, valamint távlati terveinkről. A műemléki albizottságok megalakulásának elősegítése érdekében a hivatalvezetői utasítás intézkedett a szervezést végző műemléki aktívák instruálásáról, a műemléki albizottságok feladatainak megismertetéséről. Irányt mutatott a hivatalvezetői utasítás a műemlékvédelem társadalmi aktíváinak megbecsülése kérdésében is. Ezt egyrészt a „Műemlékvédelem" című folyóirat feladatává tette a műemléki albizottságok munkájáról szóló beszámolók, tanulmányok, cikkek közlése és a kiemelkedő munkát végző társadalmi aktívák népszerűsítése, másrészt jutalmazásának megszervezése útján. 1959. április 6-án az OMF hivatalvezetősége átirattal kereste meg azoknak a megyéknek a tanácselnökeit, amelyeknél ez ideig nem került sor a műemléki albizottságok megalapítására, jóllehet a műemlékek nagy száma és értéke ezt indokolttá tette volna.

4 „Kormányzatunk évről-évre növekvő mértékben biztosít költségvetési összeget a műemlékvédelem céljaira. Ezzel a jelentős támogatással azonban egymagában a kívánt cél nem valósítható meg, mivel a tényleges műemlékvédelemhez nem