Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

társul kellő mértékben a társadalom a maga erejé­vel. Tudvalevő ugyanis, hogy a műemlékekben a legnagyobb pusztítást a meg nem értés, a tudatlan­ság és a közöny okozta. Ennek leküzdése fontos kultúrpolitikai feladat. A dolgozók nevelésével, a műemlékek megismertetése és megszerettetése útján a meg nem értés, a közöny és a tudatlanság leküzdhető és a műemlékek védelme, óvása, gon­dozása a társadalom ügyévé fejleszthető." A műemléki albizottsággal már rendelkező me­gyékhez és városokhoz külön megkeresést küld­tünk, 5 kérve, hogy a tanács végrehajtó bizottsági ülésén számoltassák be a műemléki albizottságot végzett munkájáról, mivel ,,az albizottság által a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló al­kalmat ad a műemlékek pontos felmérésére, a műemlékvédelmi feladatok meghatározására és egybehangolására". A műemlékek alaposabb hely­színi megismerése céljából javasoltuk, hogy a beszámoltatást valamelyik helyreállított műemléki épületben tartsák meg. A műemléki aktívahálózat felmérése érdekében kértük a tanácsi szerveket, hogy közöljék a műem­léki albizottság elnökének, tagjainak nevét és munkahelyét. A beérkezett adatokat nem kívá­nom részleteiben ismertetni, csupán néhány sajá­tosságra mutatok rá. A megyei műemléki albi­zottságoknál általában elnök, elnökhelyettes, né­hány helyen titkár is és 8 — 12 tag működött. A foglalkozás szerinti összetétel az egyik jelleg­zetesnek tekinthető megyei MAB-nál az alábbiak szerint alakult. 6 Az elnök a megyei tanács építési osztályának vezetője, helyettese a megyei beruhá­zási iroda építészmérnöke, a tagok közül 1 fő a megyei tanács elnökhelyettese, aki tanári képesí­téssel rendelkezik és a művelődési szakigazgatást felügyeli, 3 fő tervezőirodai építészmérnök, 1 fő a tanácsi építésügyi apparátusban dolgozó építész­mérnök, 1 fő a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője, 1 fő a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, valamint a megyei múzeum igazgatója, a megyei tanács idegenfor­galmi előadója és 1 festőművész. A városi műemléki albizottságoknak általában 10 — 15 tagja volt ebben az időben. Az egyik jelleg­zetesnek tekinthető városi műemléki albizottságnál az összetétel a következőképpen alakult. 7 Elnök a városi múzeum vezetője, a tagok között megta­lálható a városi tanács építési osztályának építész­mérnök végzettségű osztályvezetője, 1 fő üzem­ben dolgozó elektromérnök, 1 üzemi művezető, 4 pedagógus és 2 jogász. A műemléki aktívahálózat felmérése, a tanácsi szerveknek a műemléki albizottság megalakítása, illetve beszámoltatása céljából történő megkere­sése, valamint az albizottságok munkájának tuda­tos segítése és instruálása az OMF területi előadói által a társadalmi bázis fejlődését eredményezte. Ilyen körülmények között került sor 1961. no­vember 28 — 30-a között a Műemléki Albizottságok II. Országos Értekezletének megrendezésére. Az értekezletet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székháza földszinti ta­nácstermében tartottuk. Az országos értekezletre meghívtuk a megyei, a megyei jogú városi és járási jogú városi műemléki albizottságok 1 — 1 tagját, valamennyi megyei és megyei jogú városi tanács műemléki ügyben illetékes osztályvezetőjét, a Hazafias Népfront megyei bizottságainak elnökeit, a Művelődésügyi Minisztériumot és a Budapesti Műemléki Felügyelőséget, továbbá az egyházak vezető testületei műemléki ügyekkel foglalkozó 1 — 1 küldöttét. Mivel az Országos Építésügyi Szabályzatban, 8 illetőleg annak, „Városrendezési és műemlékvédel­mi előírások" c. I. kötetében új műemlékvédelmi rendelkezések jelentek meg, szükségesnek tartot­tuk, hogy ennek lényegéről az országos értekezlet résztvevőinek eligazítást adjunk. Ezért az OÉSZ műemlékvédelmi előírásairól rövid jogszabályi összeállítást készítettünk, és azt sokszorosítva min­den résztvevőnek a meghívóval együtt kiküld­tük. A működő megyei és városi műemléki albizott­ságoktól előre összeállított szempontok alapján a működésüket ismertető írásbeli tájékoztatást kér­tünk. 9 Az országos értekezlet megnyitásaként a részt­vevők tájékoztatást kaptak műemlékvédelmünk helyzetéről, 10 majd a beérkezett tájékoztatók ada­tait felhasználva sor került a műemléki albizott­ságok munkájának értékelésére. 11 Ezt követően a műemléki albizottságok feladatairól hangzott el előadás. 12 Az előadó bevezetőjében kitért arra, hogy „ma már elenyésző azoknak a száma, akik nem értenek egyet pártunk és kormányzatunk ama célkitűzésé­vel, hogy műemlék-állományunk az ország általá­nos gazdasági fejlődésének üteme szerint, de lehe­tőleg minél előbb helyreállításra kerüljön. Ezt kívánja a józan célszerűség, hiszen műemlékeink népgazdaságunk részére közvetlenül vagy közvet­ve javarészt gazdaságosan hasznosíthatók; de kultúrpolitikánk is, amely műemlékeinkben a tudo­mányos jelentőségű kultúrértékeken felül oly jelen­tős népnevelő eszközt lát, amely helyes történeti szemléletre nevel, szocialista hazaszeretetre, helyes értelemben felfogott, egészséges lokálpatriotizmus­ra neveli dolgozó népünket". Az OMF hatósági tevékenységének elemzése kapcsán az előadó megállapította, hogy az OMF Igazgatási Osztálya nem tud „minden felmerülő problémával azonnal, és a helyszínen érdemben foglalkozni és azokat tüstént megoldani", ezért a műemléki albizottságoktól bizonyos részfelada­tok elvégzését, az OMF helyi képviseletének ellátá­sát igényelte. Ennek a tevékenységnek négy fő területét jelölte meg: a tudományos munkával, a műszaki tervezéssel, a hatósági tevékenységgel összefüggő feladatokat, valamint a műemléki propagandát. Az előadó a tudományos munkával kapcsolatos feladatként határozta meg: a védetté nyilvánítás­sal és a védettség törlésével összefüggő javaslat-

Next

/
Thumbnails
Contents