Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

társul kellő mértékben a társadalom a maga erejével. Tudvalevő ugyanis, hogy a műemlékekben a legnagyobb pusztítást a meg nem értés, a tudatlanság és a közöny okozta. Ennek leküzdése fontos kultúrpolitikai feladat. A dolgozók nevelésével, a műemlékek megismertetése és megszerettetése útján a meg nem értés, a közöny és a tudatlanság leküzdhető és a műemlékek védelme, óvása, gondozása a társadalom ügyévé fejleszthető." A műemléki albizottsággal már rendelkező megyékhez és városokhoz külön megkeresést küldtünk,

5 kérve, hogy a tanács végrehajtó bizottsági ülésén számoltassák be a műemléki albizottságot végzett munkájáról, mivel ,,az albizottság által a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló alkalmat ad a műemlékek pontos felmérésére, a műemlékvédelmi feladatok meghatározására és egybehangolására". A műemlékek alaposabb helyszíni megismerése céljából javasoltuk, hogy a beszámoltatást valamelyik helyreállított műemléki épületben tartsák meg. A műemléki aktívahálózat felmérése érdekében kértük a tanácsi szerveket, hogy közöljék a műemléki albizottság elnökének, tagjainak nevét és munkahelyét. A beérkezett adatokat nem kívánom részleteiben ismertetni, csupán néhány sajátosságra mutatok rá. A megyei műemléki albizottságoknál általában elnök, elnökhelyettes, néhány helyen titkár is és 8 — 12 tag működött. A foglalkozás szerinti összetétel az egyik jellegzetesnek tekinthető megyei MAB-nál az alábbiak szerint alakult.

6 Az elnök a megyei tanács építési osztályának vezetője, helyettese a megyei beruházási iroda építészmérnöke, a tagok közül 1 fő a megyei tanács elnökhelyettese, aki tanári képesítéssel rendelkezik és a művelődési szakigazgatást felügyeli, 3 fő tervezőirodai építészmérnök, 1 fő a tanácsi építésügyi apparátusban dolgozó építészmérnök, 1 fő a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője, 1 fő a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa, valamint a megyei múzeum igazgatója, a megyei tanács idegenforgalmi előadója és 1 festőművész. A városi műemléki albizottságoknak általában 10 — 15 tagja volt ebben az időben. Az egyik jellegzetesnek tekinthető városi műemléki albizottságnál az összetétel a következőképpen alakult.

7 Elnök a városi múzeum vezetője, a tagok között megtalálható a városi tanács építési osztályának építészmérnök végzettségű osztályvezetője, 1 fő üzemben dolgozó elektromérnök, 1 üzemi művezető, 4 pedagógus és 2 jogász. A műemléki aktívahálózat felmérése, a tanácsi szerveknek a műemléki albizottság megalakítása, illetve beszámoltatása céljából történő megkeresése, valamint az albizottságok munkájának tudatos segítése és instruálása az OMF területi előadói által a társadalmi bázis fejlődését eredményezte. Ilyen körülmények között került sor 1961. november 28 — 30-a között a Műemléki Albizottságok II. Országos Értekezletének megrendezésére. Az értekezletet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székháza földszinti tanácstermében tartottuk. Az országos értekezletre meghívtuk a megyei, a megyei jogú városi és járási jogú városi műemléki albizottságok 1 — 1 tagját, valamennyi megyei és megyei jogú városi tanács műemléki ügyben illetékes osztályvezetőjét, a Hazafias Népfront megyei bizottságainak elnökeit, a Művelődésügyi Minisztériumot és a Budapesti Műemléki Felügyelőséget, továbbá az egyházak vezető testületei műemléki ügyekkel foglalkozó 1 — 1 küldöttét. Mivel az Országos Építésügyi Szabályzatban,

8 illetőleg annak, „Városrendezési és műemlékvédelmi előírások" c. I. kötetében új műemlékvédelmi rendelkezések jelentek meg, szükségesnek tartottuk, hogy ennek lényegéről az országos értekezlet résztvevőinek eligazítást adjunk. Ezért az OÉSZ műemlékvédelmi előírásairól rövid jogszabályi összeállítást készítettünk, és azt sokszorosítva minden résztvevőnek a meghívóval együtt kiküldtük. A működő megyei és városi műemléki albizottságoktól előre összeállított szempontok alapján a működésüket ismertető írásbeli tájékoztatást kértünk.

9 Az országos értekezlet megnyitásaként a résztvevők tájékoztatást kaptak műemlékvédelmünk helyzetéről,

10 majd a beérkezett tájékoztatók adatait felhasználva sor került a műemléki albizottságok munkájának értékelésére.

11 Ezt követően a műemléki albizottságok feladatairól hangzott el előadás.

12 Az előadó bevezetőjében kitért arra, hogy „ma már elenyésző azoknak a száma, akik nem értenek egyet pártunk és kormányzatunk ama célkitűzésével, hogy műemlék-állományunk az ország általános gazdasági fejlődésének üteme szerint, de lehetőleg minél előbb helyreállításra kerüljön. Ezt kívánja a józan célszerűség, hiszen műemlékeink népgazdaságunk részére közvetlenül vagy közvetve javarészt gazdaságosan hasznosíthatók; de kultúrpolitikánk is, amely műemlékeinkben a tudományos jelentőségű kultúrértékeken felül oly jelentős népnevelő eszközt lát, amely helyes történeti szemléletre nevel, szocialista hazaszeretetre, helyes értelemben felfogott, egészséges lokálpatriotizmusra neveli dolgozó népünket". Az OMF hatósági tevékenységének elemzése kapcsán az előadó megállapította, hogy az OMF Igazgatási Osztálya nem tud „minden felmerülő problémával azonnal, és a helyszínen érdemben foglalkozni és azokat tüstént megoldani", ezért a műemléki albizottságoktól bizonyos részfeladatok elvégzését, az OMF helyi képviseletének ellátását igényelte. Ennek a tevékenységnek négy fő területét jelölte meg: a tudományos munkával, a műszaki tervezéssel, a hatósági tevékenységgel összefüggő feladatokat, valamint a műemléki propagandát. Az előadó a tudományos munkával kapcsolatos feladatként határozta meg: a védetté nyilvánítással és a védettség törlésével összefüggő javaslat-