Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

(kőfaragványok, kapu- vagy ablakkeretek, címer, oszlop- vagy pillérfő, kőkorlát, vasrács, kapu- vagy ajtószárnyak, emléktábla, mennyezet- és falidísz, szobor, lámpa stb.) múzeum részére történő átadásáról is. A Szabályrendelet alapján pénzbüntetéssel sújthatták mindazokat, akik a fokozott felügyelet alatt álló építményeken engedély nélkül vagy attól eltérő módon bármely munkát végeztek. A Soproni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által kiadott Műemlékvédelmi Szabályrendelet értékét nemcsak annak úttörő jellege, hanem a követésre méltó példa jelentősége is adja. Tanácsrendeleti szinten először került sor műemlékvédelmi jogi szabályozásra, elsőként jött létre szocialista műemlékvédelmünk szervezett társadalmi bázisa. Lényegileg a következő időkben a műemlékvédelemről intézkedő tanácsrendeletek mind a Soproni Városi Tanács Szabályrendeletét vették alapul és adaptálták saját adottságaiknak megfelelően. Ilyen volt a Somogy megyei Tanácsnak ,,a megye területén levő műemlék és műemlék jellegű épületek és építmények felügyeletéről és védelméről" intézkedő 1958. április 19-én kiadott 1/1958. sz. rendelete, a Hajdú-Bihar megyei Tanács, a Győr megyei jogú Városi Tanács, a Zala megyei Tanács 1959-ben, a Pécs megyei jogú Városi Tanács 1960-ban kiadott tanácsrendelete a műemlékek védelméről. A Pécs megyei jogú Városi Tanács által kiadott 2/1960. sz. tanácsrendeletet ezek közül azért emelem ki, mivel az a legszabatosabban és a legrészletesebben, a hatályos jogszabályokkal egyezően határozta meg a műemlékvédelmi feladatokat, ezen belül a Műemléki Albizottság és az építésügyi hatóságok feladatait. E tanácsrendelet mellékleteként a nyilvántartott védett műemlékek, műemlék jellegű és városképi jelentőségű építmények teljes listája is kiadásra került. Megjegyzem, hogy ezek a tanácsrendeletek már mind az Országos Műemléki Felügyelőséggel történt előzetes egyeztetéssel készültek. A Székesfehérvár Városi Tanács által 1963. augusztus 21-én kiadott műemlékvédelmi tanácsrendeletet külön is megemlítem, mivel abban már megtalálhatók az 5/1961. (III. 19.)ÉMsz. rendelettel életbe léptetett Országos Építésügyi Szabályzat műemlékvédelmi előírásai is. E tanácsrendelet olyan példát adó rendelkezést is tartalmazott, hogy a város fejlesztésével kapcsolatos tervpályázatok kiírásánál és elbírálásánál, a városban felállításra kerülő képzőművészeti alkotások (szobrok, falképek, emléktáblák, domborművek, feliratok stb.) elfogadásánál a Műemléki Albizottság egy építész végzettségű tagját is delegálni kell a bíráló bizottságba. A Né)grád megyei Tanács által 1964-ben kiadott műemlékvédelmi tanácsrendeletben első ízben került előírásra az, hogy az Albizottság ,,a Hazafias Népfront aktíváival együttműködve fejti ki tevékenységét". A TÁRSADALMI BÁZIS ERŐSÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE Az albizottságok ebben a kezdeti időben spontánul — előbb a városokban, 1957-től a megyékben és egyes járásokban, községekben is — jöttek létre. A műemlékvédelem szervezetének 1949-től 1957-ig más-más szervezethez — Múzeumok és M űemlékek Országos Központja, Építészeti Tanács, Országos Építésügyi Hivatal, Építésügyi Minisztérium Műemléki Csoportja, Várgondnokság — történt tartozása nem biztosította a szükséges előfeltételeket a társadalmi bázis céltudatos fejlesztéséhez. 1957-ben kialakult a műemlékvédelem új szervezeti rendje, létrejött az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Műemléki Felügyelőség. 1958. január 22-én az jOrszágos Műemléki Felügyelőség belső használatra elkészítette a műemléki albizottságok szervezeti és működési szabályzatának tervezetét azzal a céllal, hogy általa a helyi kezdeményezéseket támogassa. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a műemlékvédelem társadalmi bázisának fejlesztéséhez megnyerjük a Hazafias Népfront támogatását. Céljaink elérése érdekében felmértük, hogy mely megyékben, városokban, járásokban és községekben működnek műemléki bizottságok, albizottságok. A felmérés biztató eredménnyel járt. 1959-ben 11 megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest Somogy, Szolnok, Tolna, Zala), 16 városban (Eger, Gyöngyös, Győr, Jászberény, Komárom, Kőszeg, Mosonmagyaróvár, Pécs, Sárvár, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok, Vác, Veszprém), 2 járásban (Sümeg, Szécsény) és 3 községben (Dunaalmás, Izsák, Ráckeve) működött műemléki albizottság. AZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETEK REND S Z E RÉN E K K [ALAK U LÁS A A műemléki albizottságok vezetőit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa segítségével országos megbeszélésre hívtuk össze 1959. március 25 — 26ára Budapestre. Az értekezletet a Népfront Belgrád rakparti székházának földszinti tanácstermében tartottuk. A Műemléki Albizottságok I. Országos Ertekezletén ,,A műemléki albizottságok eddigi fejlődéséiről,

1 és ,,A műemléki albizottságok célkitűzései "-ről

2 hangzott el előadás. A műemléki albizottságok eddigi fejlődéséről beszámoló előadás tájékoztatást adott a műemléki albizottságok — mint a műemlékvédelem társadalmi szerveinek — előzményéről, a Magasépítési Tudományos Egyesület kebelében alakult és a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjával 1950—1951-ben együttműködő műemléki összekötők hálózatáról és annak munkájáról, a velük kialakított egyéni levelezési kapcsolatról. (Egyébként megemlítem, hogy a FYivárosi Közmunkák