Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Általános jellegű tanulmányok - Barcza Géza: A műemlékvédelem társadalmi bázisa

A tanácstörvény felhatalmazást adott arra, hogy ,,a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményes ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére" a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szerveiként állandó és ideiglenes bizottságokat hozzanak létre. Az állandó bizottság — melynek elnöke és tagjai tanácstagok — a törvény alapján munkájába kívül álló dolgozókat, a különböző munkaterületek szakembereit is bevonhatta. E törvényi felhatalmazás alapján elsőként az országban Sopronban alakult meg a Városi Tanács Építési és Közlekedési Állandó Bizottsága keretében a Műemléki Albizottság. Sopron Város Műemléki Albizottsága megalakításáról ,,a műemlékek és műemlékjellegű építmények fokozott felügyeletéről és védelméről" szóló 30/1951. VB sz. Szabályrendelet intézkedett. A Szabályrendeletet Sopron Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1951. február 9-i ülése fogadta el, s azt a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — mint felettes tanácsi szerv 1951. március 28-i ülésén 93/1951. VB sz. határozatával hagyta jóvá. Ezt követően a Szabályrendeletet Sopron Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke 1951. április 5-én 525 — 5 — 5/1951. III. sz. határozatával hirdette ki, és 1951. május 5-én lépett hatályba. A Szabályrendelet a műemlékvédelemről intézkedő 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet „végrehajtásának biztosítására és a város műemlékeinek, valamint a történeti város képének minél teljesebb védelme érdekében" fokozott felügyelet gyakorlását határozta el. A fokozott felügyelet megvalósítása céljából ,,a társadalom minél szélesebbkörű bekapcsolása és a társadalmi ellenőrzés megszervezése érdekében" intézkedett a Műemléki Albizottság létrehozásáról. Az Albizottság tagjait a Szabályrendelet tételes felsorolással határozta meg. Ezek: az építési osztály vezetője, a városrendezési ügykör előadója, a városi múzeum igazgatója, a városi közlevéltár vezetője és négy aktíva, akiket a szakismerettel rendelkező helyi lakosok közül rendel kiválasztani. Az Albizottság elnökét az Építési és Közlekedési Állandó Bizottság, előadóját a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke jelöli ki. À Szabályrendelet az Albizottság feladatait az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelettel összhangban határozta meg. így feladata volt a védett emlékek felügyelete, a műemléki hatóság által engedélyezett munkák végzésének ellenőrzése, továbbá javaslattétel védetté nyilvánításra, a védett építményeken munkák végzésének kezdeményezése, véleményadás városrendezési kérdésekben és a műemlékek hasznosítására, a történeti városképek megmentésére és helyreállítására javaslatok készítése. A Szabályrendelet olyan értékes, de műemlékileg nem védett építmények védelmét is lehetővé tette, melyek ,,a helyi művészeti vagy városfejlődési, történeti, régészeti, vagy néprajzi szempontból" figyelemre érdemesek, illetőleg amelyek a műemlék vagy a műemlék jellegű építmények környezetébe esnek, és annak megjelenését vagy kívánatos érvényesülését befolyásolják. ,,A fokozott felügyelet alatt álló épület melletti, annak építészeti megjelenését befolyásoló épületeken vagy több ilyen épületet magában foglaló városképi szempontból jellegzetes, az Albizottság által megjelölt utcákon és tereken folyó minden építkezés" a Szabályrendelet előírása szerint csak az Albizottság előzetes meghallgatásával engedélyezhető. Láthatjuk, hogy a Szabályrendelet igen haladó műemlékvédelmi koncepcióra épült. Míg az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet csak az egyedileg védett építmények és a műemléki környezet védelméről intézkedett, addig a Szabályrendelet a város történeti jellegének, jellegzetes városképének megőrzését tűzte ki célul, az egy területen belül nagyobb számban előforduló védett épületek terekre ós utcákra kiterjedő városméretű védelmét irányozta elő, ezzel mintegy a mai értelmű műemléki jelentőségű terület védelmét határozta meg. Az Albizottság legfőbb feladatát a Szabályrendelet a mai szemléletünkkel is egyezően így határozta meg: ,,Az Albizottság feladata a társadalom érdeklődésének felkeltése a város műemléki értékei, azok gondos és változatlan fenntartása, esetleg szakszerű helyreállítása, a történeti városképek és városfejlődési emlékek megőrzése és helyes érvényre juttatása iránt (ismertető előadások, cikkek, kiállítások stb. útján)." A Szabályrendelet az Albizottság feladatává teszi — a város területén levő fokozott felügyelet alatt álló építményekről nyilvántartás vezetését, — ezekről építési és történeti adatok, tervek és fényképek gyűjtését, — a város már eltűnt vagy megsérült műemlékeiről feltalálható fényképek, tervek, rajzok, festmények felkutatását és megszerzését. A Szabályrendelet a Városi Tanács Építési Osztálya műemlékvédelmi feladatait is meghatározta az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelettel egyezően. Ügy rendelkezett, hogy az Építési Osztály a Műemléki Albizottságot a műemlékileg nem védett, de a szabályrendelet hatálya alá tartozó építményeknél is köteles meghallgatni, s a műemlékileg védett építményekre vonatkozó műemléki hatósági állásfoglalásokról tájékoztatni. A Szabályrendelet az Albizottságot felhatalmazta a műemléki hatóság által engedélyezett munkák végzésének ellenőrzésére és az engedélytől eltérő munkálatok felfüggesztésére is. Ilyen esetben azonban az Albizottság kötelességévé tette, hogy az építésügyi hatósághoz a további intézkedésre vonatkozóan előterjesztést tegyen. A Szabályrendelet intézkedett a védett építmények lebontásának engedélyezéséről, továbbá a lebontott építmény jellegzetes, művészeti vagy helytörténeti szempontból értékes önálló részleteinek