Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

390. kép. Barokk kerti kőpad a nagycenki kastély parkjában Kneidinger-féle 3. sz. terv francia barokk kertjének vázát, a hársfa allét és a kastélyt bővített formában tüntették fel. A kastély és a kert között egy hullámvonalban ásott vízmedret terveztek, az ellenkező oldalon pedig az Ikva kanyarulatainak kiegyenesítését. A parton, a kastély tengelyében, a szentimentális kertépítési stílusnak megfelelően kerti ház látható. A kastély délnyugati sarkán egy tavat tüntettek fel. A rajzból egyértelműen kiderül, hogy lecsapolás, rendezés nélkül ezen az oldalon nem volt hely a továbbfejlesztésre (383. kép). Az 5. sz. rajzon a vízrendezési munkák után létesítendő kert terve látható. Ugyanaz a személy rajzolta, aki a malom melletti terület angolkertjét. Valószínű, hogy ez a rajz 1785 —88-ban készült (1788-ra keltezték), az előző vízrendezés után. A tó már nincs, tehát lecsapolták, feltöltötték, helyén kertészeti melegágyak épültek. A kert angolkertként bővül, de teljes egészében ez sem valósul meg (például az Ikván túli rész stb.). A 3. sz. terv kertjének lugasa áll, a parterre egyszerű gyepes táblává változott, nyírott növények nélkül. A gyümölcsös táblákat fásítások övezik, és a közúton túl is bővítik az angolkertet. Ennek a bővítésnek egy része megvalósult, bizonyíték erre, hogy egy idős vérbükk és egy nagy mammutfenyő ma is megvan ebből az ültetvényből. E rajz elnevezése a remeteségre utal, tehát már áll a hársfasorral együtt. A kert öntözését ásott kutak biztosították. A kerti házra romantikus (kínai-neogót) stílusban több alternatíva (szentimentális kerti elem) készült (384., 385. kép). A vízelvezetéssel továbbra is foglalkoznak. 1789-ben Hegedűs András geometra készít tervet, amelyet a 6. sz. rajz mutat. A kastély előtti csatornát nem ábrázolja, valószínű nem valósult meg, helyette a kerítést az épületig hozták. Ama is álló két őrház szintén szerepel a rajzon. Az épület bal szárnya, valamint az Ikva partjáig az angolkert is épül. Ezen túl „vízálló rétek"ben folytatódik a táj. A gazdasági kert a falon belül megszűnik, és a kastélytól délkeletre telepítették ki, ahol ma is megvan. A 7. sz. rajz Joseph de Finkoir 1810-ben készített terve a lecsapolásra. A tervből kiderül, hogy az előző terv nem valósult meg, de az angolkert igen. Az is látható, hogy a főépületet átalakították. Lényegében ez a mai állapot, de az épület előtti angolkert a falak között maradt. (Ekkor már él Széchenyi István.) (387. kép.) A S. sz. rajz ismét vízrendezési terv, de a kertet is ábrázolja. A kastély előtti angolkert jobb és bal oldalán a falat elbontották, a kertet mindkét oldalon a mai méretre bővítették (1800 körül). Ez a lecsapolási terv megvalósult, a mai állapotot tükrözi ; ennek következtében a parkot délről határoló régi Ikvameder kiszáradt. így lehetővé vált új, értékes növények ültetése. Ennek elősegítésére a peresztegi határban faiskolát létesítettek (388. kép). Ez az angolkert korának jeles kertje volt. Az 1913-ban kiadott Die Gartenanlagen ÖsterreichUngarns in Wort und Bild részletesen foglalkozik leírásával. A 9. sz. rajz a meglevő állapot rögzítése. 1912ben készítette Grohlig főkertész. A mai állapotot tükrözi, természetesen időközben állaga igen sokat romlott. Növényei mindmáig rendkívül értékesek (389. kép). 1780 — 90 körül ültették a platánokat, a természetes kertek legfőbb díszeit, de a kor divatja, a ginkgófa, simafenyő, a japánakác, a feketedió, a tulipánfa, a lepényfa, a cukorjuhar stb. is megtalálható. Gróf Széchényi Béla és neje, gróf Erdődy Hanna az 1860 —70-es években a kor divatja szerint dendrológiai kertet létesített. Ebben az időben telepítették ide a sok különleges fenyőfélét. Ezeket a már hatalmassá nőtt fákkal rendelkező parkba ültették, hiszen a kert ekkor már 100 éves (390. kép). A hársfasor végén álló remetelakot 1872-ben Széchenyi István özvegye restauráltatta (10. sz. rajz). Széchényi Béla halála után (f 1918) került a remetelak helyére a síremlék, kaukázusi fenyőkkel övezve (385. kép). A kertet az egykori „vízálló rétek" felé szándékozták bővíteni. Erre már nem került sor. A háborúk megakadályozták fejlesztését, a park Szé-