Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

lugassal bekerített, ezen mint az előzőn — balra gyümölcsös, jobbra veteményeskert. Ez mértéktartóbb, reálisabb megoldásokat tartalmaz (382. kép). Ezek a tervek csak a kastély és a Győr-Sopron út közötti területre vonatkoznak. Közös vonásuk, hogy bekerítettek. A két utóbbi terven a főépület mérete egyezik a ma meglevő főépületével, a cour d'honneur-1 keletről, nyugatról határoló épületet is feltüntették. Mindhárom terv a parterre-t azonos felépítésben oldja meg. Két szélén út határolja, ezt a növényfal mereven választja le a haszonkerttől. Középen két öl széles út vezet az épület középrizalitjára, ezt az utat az első harmadban szökőkút díszíti. A tengelyre két keresztben haladó út szimmetrikusan három, közel egyenlő részre osztja azt. Az első harmadban található szökőkút nagy, nyírt növényből alakított labirintban helyezkedik el. Amásodik harmad egyszerűbb barokk parterre-je után a harmadik harmad, amely az épülethez legközelebb esik, arabeszkekkel gazdagon díszített parterre rész. A középső tengely folytatásában készült a mindmáig megmaradt 3 km hosszú hársfasor, és ennek a végén a kis remeteség, majd elbontása után a ma is álló síremlék. Ezt a hársfasort is az épület építésével egy időben ültették, 1754-1760 között. A készített tervek közül a Kneidinger-féle valósult meg, mert a legtöbb realitást ez tartalmazza. A parterre-t határoló lugas a kevésbé látványos gazdasági részeket megépítés után azonnal takarja, vagyis végleges megoldást nyújt. A fasor teljes értékű kifejlődéséhez ugyanis egy-két évtized kell. E terv megvalósítását az is bizonyítja, hogy későbbi tervek ennek fejlesztését jelzik, bővítésével foglalkoznak. Ugyancsak ezt a véleményt erősíti az, hogy Kneidinger több más tervet is készített Nagycenkre, például egy üvegház tervét. Ezt a tervet a kastélyépítéssel egyidőben, 1755—1761 között valósították meg. Az együttes dinamikus fejlődését bizonyítja, hogy rövid időn belül újabb tervek készültek a kastély és a kert bővítéséhez, valamint megvalósításukhoz szükséges lecsapolási munkákhoz. Valószínű ezt már Széchényi Ferenc (1754—1820) szorgalmazta, mivel az angolkertet az ő életében létesítették. A 4. sz. terv az angolkertet tartalmazza. 1789 előtt készült, feltehetően 1780 körül. Ezen a 389. kép. A nagycenki kastélykert 1912-ben