Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

meszet adott szépségeit tájképi együttesbe szervezte.^ Beépítések miatt a< kert területe csökkent, és így a gótikus kápolna, az igen öreg, de máig is életerős (mintegy 600 — 800 éves) mocsári tölggyel együtt a kerten kívülre került. Ugyanígy járt az — erősen sérült — híres Kont-fa is. Ma a kert kb. 10 hektár nagyságú, és természetvédelmi terület. Több váza, szobor díszíti, és egy kerti ház áll benne. Az épület bejárata mellett két szárnyas szfinx található (Petri működésének eredménye), és a patak által határolt szigeten szép kentaur szobor, valamint néhány sérült kőszék, váza látható. E különleges kert értékének további csökkenését meg kell akadályozni, és feltétlenül restaurálni kell a szobrászati értékeket. Gondoskodni kell a patak vizének tisztításáról és a gyomosodás meggátolásáról, a növényzet szakszerű szelektálásáról. Meg kell őrizni az eredeti kertépítészeti; koncepciót (371 — 373. kép). Dénesfa műemlék kastélyának kertjéről is csak rövijáen, a legszükségesebbeket mondhatjuk el. Miként Hédervárott, itt is középkori várból alakították ki a kastélyt, de az épület a középkori vár értékeit feltáratlanul őrzi. Cziráki Mózes (1566 — 1627), a nádori törvényszék bírája, majd királyi személynök 1600 elején várkastélyt építtet a Repce mellett, ártéri erdőkkel övezve. 1759-ben a kastély Cziráki György tulajdonába kerül, aki megkezdi körülötte a kert építését a kor igényei szerint. Mindenekelőtt vízrendezésekkel megteremti a kertépítés előfeltételeit. Hédervárhoz hasonlóan itt is sokszögű kerti ház készül a kastély mellett. A főhomlokzat előtti szerény, ma már elöregedett parterre-hez széles lépcső vezet le, jobb és bal oldalán egy-egy kőoroszlánnal, a kertben értékes sírkővel, szökőkúttal. A 20 katasztrális hold nagyságú park természetvédelmi terület, vizét a Malomárok vezeti le. A kastélykert szép tava, a halastó, a Malomárok vizéből táplálkozik, és festői részletekkel gazdagítja a kertet. E víz mellett hatalmas mocsárciprusok találhatók jól fejlett, különleges légzőgyökerekkel, majd túl a patakon, az egykori ártéri erdő csodálatosan szép, monumentális kocsányos tölgyei a Repce melletti ártéri erdő utolsé) tanúi. (Sajnos, a Jégzőgyökerekben és a tölgyekben is komoly károkat okozták felelőtlen személyek.) E történeti kertben 42 fenyőfaj és 66 lombhullató növényfaj él ma is. Mivel az épületet a megyei kórház használja, csak korlátozott számú látogatót fogadhat, így használata jelenleg nem mondható ideálisnak (374—376. kép). A várkastélyok sorában kell megemlítenünk Mihályi műemlék kastélyát is a Kis-Rába mellett. A négyzetes alaprajzú épületet, az erődített kas382. kép. A nagycenki barokk kert terve. Tervező: Kneidinger (1750 körül)