Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Győr-Sopron megye műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Örsi Károly: Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium

383. kéj>. Nagycenk. Vízrendezési terv (1780 körül) télyt 1594-ben említik először. 1709-ben újjáépítik, mert a császári seregek felégették a Nickyek tulajdonában álló épületet. 1860-ban Jakabházy Dőry Miklós vette meg, majd átépíttette romantikus stílusban, és tájképi kertet építtetett köré a folyó két oldalán. Az erősen sérült, tönkrement kastélyt és kertjét most állítják helyre. Az OMF Soproni Építésvezetősége kivitelezésében helyreállított épületben megyei továbbképző intézetet helyeznek el. Külön ki kell emelni a vízügyi hatóságok megértő támogatását: a Kis-Rába szabályozását úgy hajtották végre, hogy a kastélykertet megkímélte. Sajnos, a közút rekonstrukciója nem ilyen jól sikerült, így kellemetlen közelségben és magasan halad el a kastély épülete mellett, amelyen változtatni legfeljebb csak igen soká lehet. A kastéllyal szemben álló templom növeli az együttes értékét. Pannonhalmán a Szent Benedek rend évezredes főapátsága hegytetőn épült. Itt nem volt lehetőség kertalakításra, ezért mellette, a hegy oldalában, a főbejárattal szemben létesítettek tájképi kertet, festői kilátással a dombvidékre, a messzi síkságra. Szép kerti kapuval nyílik az ország egyetlen északi lejtőn, meredek terepen kialakított kertje (15 hektár). Nagy értéke a barokk kerti ház, amelyet nemrég restaurált az OMF. Feltétlenül szükséges a kert felújítása, mert úthálózata elöregedett, rossz, és a szép térformák a túlzsúfoltság áldozatául esnek. A kertben helyezték el a kolostor derítőrendszerét. Ez jelenleg komoly gondot okoz, felújítása során a kertre tekintettel kell lenni, amelynek méltó fenntartása az idegenforgalom szempontjából is szükséges (377. kép). Kazinczy Ferenc költő, a felvilágosodás nagy alakja mindenkor élénk érdeklődést mutatott a kertművészet iránt. A tájképi kert elterjesztésének érdekében ő fejti ki a legbuzgóbb tevékenységet hazánkban. Foglalkozott esztétikájával is (1816ban jelent meg ,,Anglus kertek" c. tanulmánya). Megtekintette Pannonhalmát is, méltatta szépségét. A tájképi kertek divatját, amely a felvilágosodással együtt terjedt el, a dendrológiai kertek divatja követte. A növényhonosítás sok gyakorlati haszna mellett kertművészeti szempontból hanyatlást hozott: a művészi vonások háttéribe szorulását, esetleg pusztulását. Sopronhorpács kései barokk műemlék kastélyának kertje már a dendrológiai kert jellegzetességeit viseli magán. Természetvédelmi terület is az egy19 291