Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

133. kép. Bekarcolt rajzok a börtön falán helyzete — elsősorban védelmi követelmények miatt — a kapu közvetlen környékén módosult. A középső fal — a mai Storno-házhoz tartozó falszorosnál — közel 45°-ban megtörve észak felé fordul, majd a torony előtt öblös kapuudvart képezve, keleti irányban tart. A kapuudvar határfalainak egy része máig is fennmaradt. A Városháza homlokzatával elvágott folytatása a feltáráskor került napvilágra. Az ásatásból az is kitűnt, hogy a külső falszoros és a külső városfal is követte ezt a kiöblösödést. Vékony földréteg-takaró lefejtése után a Várostorony északi bejárata előtt, a kapuudvar belső falának támaszkodó kapuépítmény teljes „alaprajza" leolvashatóvá vált. A felmérési rajzokból is ismert építmény — a toronyhoz csatlakozó körítőfalaival — kettéosztotta a kapuudvart. Széles ívű bejáratának küszöbe és kerékvetői is megőrződtek. A bejáró előtt feltárt verem felvonóhídra utal. A városba vezető út a kapuépítmény bejáratának tart. Irányát, helyét a bontásból szerencsésen megmenekült s a falszoros nyomvonalán sorakozó későbbi beépítések pontosan jelölték. A várárkon keresztül vezető utat egykoron mindkét oldalról védőfalak határolták, melyek maradványait a feltáráskor megtaláltuk. Ekkor kaptunk adatokat a vermekkel-kapukkal többszörösen biztosított út szélességére, különböző periódusú szintjeire. A várost körülvevő várárokba az Ikva-patakból nyertek vizet. Az árkot átvágó — támfalak közötti feltöltésen ülő — bevezető út alatt kőboltozatos átereszek biztosították a víz szabad áramlását. Várostörténeti szempontból különösen izgalmas várakozás előzte meg a torony nyugati oldala melletti mélyebb szint feltárását. E munka volt hivatva eldönteni, hogy a korábbiakban tapasztalt kontinuitás a városbejárat helyére is érvényes-e ? A toronytest szint alatti szakaszának minden oldalról való vizsgálatát a kelet felől nekitámaszkodé) Városháza alapfalai nem tették lehetővé. Csak a kapunyílástól nyugatra eső részét (tehát valamivel több, mint felét) sikerült a kutatásba bevonni. Közvetlenül a járószint alatt a kapu kiszélesedő alapozása vált láthatóvá. A toronyalapozás —