Magyar Műemlékvédelem 1973-1974 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 8. Budapest, 1977)

Sopron műemlékeivel foglalkozó tanulmányok - Kissné Nagypál Judit: Sopron városfalairól

s a mögötte-rajta tornyosodó tűzfalak határolták. Az egykor szervesen hozzátartozó falszorostól és belső várfalától megfosztottan — befalazott lőré­seivel, romos téglaköpenyében — a terepszintből alig kimagasodva nem is emlékeztetett korábbi szerepére. Előtte szerény kis mozi épült, melyet elavultsága miatt a hatvanas években már le is bontottak. A terület parkolóhelyként kínálkozott, Kialakí­tása — korábbi kikötéseink értelmében — az előze­tes régészeti feltárások eredményeitől függött. E kutatás jelentősége 1966 óta különösen nőtt, amikor a Városház utca Főtér felé eső folytatásában az egykori római Capitolium épületmaradványai kerültek napvilágra. 23 Bemutatásukat a jelenlegi városszerkezet nem tette lehetővé; ezért vissza­temettük. Reméltük, hogy az épületszárny folyta­tólagos része e területbe esik és bemutatható. A hely adottságai a korábbiaktól eltérő teljesen új lehetőségeket kínáltak a kutatásnak. Azáltal, hogy a századfordulói beavatkozás a védőmű XI. századi továbbfejlesztésétől kezdve minden későbbi beépítést is elpusztított, sajnálatos módon ,,tiszta helyzetet" teremtett a középkori ráépítés­sel megfejelt római fal belső oldalának s a hozzá kapcsolódó mintegy 15—17 m széles területnek mélységi vizsgálatához (117. kép). Az államalapítás kori földsánc még megőrződött vékony rétegének takarása alatt egyedül ezen a területen nyílt alkalom az ezt megelőző életnek s hátrább tekintve: magának a római városnak és későbbi védelmének összefüggéseire választ keres­nünk (118. kép). Fordítottan pergetett filmhez hasonlóan — a XI. századtól az I. századig — az egyes rétegekben lefelé haladva kellett a város történetének erre a homályos, mintegy ezer évére adatokat gyűjteni. 24 A magas szervezeti formák között élő, időtállóan építkező rómaiak négy évszázada után a poszt­római, népvándorlás kori időszak mulandóbb anyagú, primitív építkezései, kevés tárgyi emléket hagyva, nehezítették a munkát. Érthető tehát, hogy ezen a területen fokozott alapossággal és lelkiismeretességgel szinte centis rétegvastagságo­kat fejtve kellett lefelé haladni az amúgy is pince-, kút- és egyéb beásásokkal bolygatott talajban. Az összefüggések jobb megértéséhez az eredmé­nyek rövid összefoglalását nem a vizsgálat „felül­ről lefelé" sorrendjében, hanem a történés termé­szetes időrendjében ismertetem. A kutatás a jelenlegi járdától mért 3,8 m mély­ségben érte el az I — III. századi Scarabantia szintjét. A capitoliumi épület északkeleti szárnyá­nak romjai s egykori oldalhomlokzata előtt a bo­rostyánkő-útról leágazó római út igen jó állapotban levő szakasza került napvilágra. Az utat figyelmen kívül hagyva, azt átvágva épült a IV. századi városfal. Belső síkja jól megfi­gyelhető. Gondosan egymásra illesztett kiskváderes falazata 3,5 m magasságban'lépcsősen visszaugra­tottan kissé elvékonyodik. Falmaradványának tetején a középkori felmagasítás és kiegészítés a 117. kép. A Városház utcai romterület feltárása 118. kép. Az államalapítás kori földsánc maradványában gerenda vázszerkezet lenyomata (Városház u.) 119. kép. Kaputorony a kisrondellás szakaszon. Belsejében feltárt római falai

Next

/
Thumbnails
Contents