Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Az esztergomi királyi palota építési szakaszai

62. kép. Metszet a Beat rix-termen át, nézet D felé, felmérési rajz kaptunk egy csillést és egy vájárt Dorogról, akik a befejezésig az ásatásnál dolgoztak.) A magyar kormány 1935. június 13-án kelt nyilatkozata szerint: ,, . . . e kimagasló nemzeti műemlék teljes művészi helyreállítására a szükséges hitelt biztosította, és felkérte a kultuszminisztert, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának e munkák végrehajtására az utasításokat és a felhatalmazást olyképpen adja meg, hogy a helyreállítás munkálatai István király halálának 900-ik évfordulójára, 1938. augusztus 15-re, lehetőleg befejezéshez jussanak." Az állami hitel nyomán nagyarányú feltárás és helyreállítás indult meg. Nemcsak a Siebmacher 1595. évi csataképén látható sérült,,

Weiss Thurm"nak, hanem az „ein schöner Saal"-nak és az előtérben ábrázolt ugyancsak félig szétlőtt kapurondellának és a ,,Zwinger"-eknek feltárása és bemutatása volt a cél. Az 1935. évi feltárással egy időbeii a már feltárt és feltárás alatt levő részek precíz felmérését végeztem (lásd felmérési rajzaimat), majd elkezdtem a téli munkaszünet idején a több száz becses kőlelet agnoszkálási munkáit is, előbb rajzban, azután pedig a mintaállványon, illetve szárazon homokba rakva. Ez az izgalmas kutatómunka mindjárt az elején nem várt eredményt hozott. A ,,tetőtérbevilágító körablak" kövei ugyanis két félköríves, törtpálcatagos kapu ívét, mégpedig egy 95 cm és egy 105 cm fesztávú kapuét eredményezték. Ezek a két oldalkápolna bejárati kapu ívei voltak. 1936-ban további keresgélés után előkerültek a két kapuívet alátámasztó kb. 20 cm átmérőjű oszloptörzsdarabok, végül az oszlopfők darabjai is, melyek kazein-ragasztó és fehércement kiegészítéssel ugyancsak a helyükre kerültek. (A kazeint tehéntúró és oltott mész keverékéből állítottuk elő.) Az északi kapu bal oldali oszlopfeje és az abakusz épek voltak, és a helyükre téve még a kötőhabarcs is igazolta helyüket. Az északi kapu jobb oldali oszlopfejét kb. 20 db töredékdarabból sikerült összeragasztani. Sikerült a diadalív-oszlopfő kettétört felső kövét is ily módon egyesíteni. 1936 elején befejeződött a lakótorony feltárása, ami első ütemben a palotatermek reneszánsz téglapadlójának szintjéig hatolt le. Ezt pontos felmérése és fényképfelvételek elkészítése után később eltávolítottuk, csekély perem jelzésként, tanú-csík meghagyásával. Itt ugyanis az eredeti vörösmárványpadló már elpusztult. 1935 decemberében a kettős kapu előtt a csak foltokban meglevő