Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

volt a várnegyedi új épületeknél). Arra törekedtünk, hogy az új épületeknél tükröződjék az építészeti igazság, és hogy legyen őszinte anyagszerű. Ezenkívül már csak az építészeti nyelv érzelmi reagálásai említhetők meg, de ez már nem lehetett döntő kritériuma az idekerülő új épületek bírálatának. Érdemes megfigyelni, hogy a régi épületek közül is alig akad kiemelkedő építészettörténeti jelentőségű alkotás. Azonban az egymásmellettiségük és az együttesben betöltött szerepük, jelentőségük mégis számottevő alkotássá emeli. Talán ilyen az elvárásunk az új épületek esetében is. , 'Ha egy alkotásban megvan az építészeti tisztaság, rendteremtés, anyagszerűség, és ha tömegével, arányával, architektonikus formálásával illeszkedik, akkor elfogadható. Ezen túlmenően sem bírálatunkkal, sem különleges műemléki követelményeinkkel nem szabad fellépni, mert az alkotás elveszítheti egyedi, sajátos ízét. Az új épületek közül magyarázatképpen két eltérő építési móddal és technikával épült épületet kívánok bemutatni. Architektonikus kiképzésben, megjelenésben Jánossy György alkotását (Uri u. 38.) (35. kép), amely egészen más, mint Virágh Csaba által tervezett épület (Szentháromság u. 9 11.) (36. kéj)). Ez utóbbi merészebb és bátrabb hangvételű, a tervező nem rettent vissza a függönyfalas kikéjízéstől vagy pedig a nagy méretű üvegfelü letű földszint megnyitásától sem. Az előbbi épület őszinte, igaz, anyagszerű (de egyszerű), szinte tradicionális építési eszközökkel létrehozott alkotás. A másiknál egy korszerű, mai függönyfalas építési móddal állunk szemben, de ez mégis rideg, fémkonstrukciós architektúrájának applikációs volta és szerelő jellege miatt nem ébreszt olyan kellemes érzelmi hatást. Tehát egy olyan épület, amelynek szerkezete, anyaga és architektonikus formálása egyszerű, és szinte csak a falfelületek és a nyílások kedvező arányával, ritmusával dominál, szerencsésebb hatású egy ilyen történelmi környezetben. A két épületen az alkotók eltérő módon fejezték ki és fogalmazták meg az architektúrát, illetve az épület utcaképi megjelenését. Mindkét megoldás jó és elfogadható, de a Szentháromság utcai épületet mégis sokan vitatják. Szemj)ontjainkat és elveinket illetően pedig mindkét épület annyira őszinte, igaz és mai, hogy hűen tükrözi és kifejezi korát, a létrehozó társadalom technikai színvonalát és építőgyakorlatát. Azonban a homlokzat alakítás és tömegképzés csak 46. kép. Panoráma a budai Várról