Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben
47. kép. A Mátyás-templom körüli burkolatok egy részét képezheti bírálatunknak, mert elválaszthatatlan egy épülettől az alaprajzi elrendezés, a tartalmi és eszmei értéket képviselő belső térképzés. Vizsgálatunk alapján viszont a Virágh-féle épület tűnhet értékesebbnek, mert olyan változatos és differenciált térbeli elrendezéseket hozott létre (még a lakásoknál is), amelyek a Jánossyféle igényes, szép és kifogástalanul megoldott kétszintes lakástípusokkal szembeállítva is mélyebb építészeti összefüggéseket tükröz. Érdekes megfigyeléseket nyújt, ha a két épületet sarokházként történő megfogalmazásban is összehasonlítjuk. (A sarokházak megoldása közismerten nehéz é J >ítészét i fela( 1 at. ) A fenti két szélsőséges, de mégis jó megoldású épület között áll Farkasdy Zoltán építészeti hitvallása. O a Vár területén négy kifogástalan (és egyben követendő) alkotást hozott létre egy évtized alatt. Az ötödik házánál (Uri u. 30.) is csak az architektonikus applikációk vitathatók. Érzelmi befogadás alapján a Dísz tér 8. (37. kép) és az Uri u. 32. sz. épületek a legsikerültebbek. Látható tehát, hogy az ilyen jellegű vagy hangvételű architektúrákkal lehet e témákat a legjobban megközelíteni. A fenti példák között az emberi szubjektivitás és az érzelmi reagálások tehetnek csak alig érzékelhető különbséget, és csak az építészettörténeti összefüggések alapján lehetne némi színvonalbeli különbséget találni. Minden jé) foghíjbeépítés elemzésére nem lehet e helyen kitérni, két jellemző jó példát azért megemlítek. Tárnok u. 7. számú épület Sedlmayer -János alkotása, a régi barokk épületrész kitűnő befoglalásával és a tetőtérbe épült impozáns, galériás lakásaival teremtett egyedi, jó megoldást. A Fortuna u. Kb sz. épület, Dragon its Tamás építész alkotása, pedig architektúrájának nemes arányaival, kifejezésmódjának egyszerűségével hívja fel a figyelmet. Hadd idézzem a Magyar Építőművészet c. folyóirat 194)7/4. számában közzétett vári foghíjakról szóló megjegyzést : ,,A budai Várnegyed bármelyik épületéhez nyúl a tervező mérnök, munkája mindenképpen érdekes, izgalmas és nehéz. Még a látszólag üres telkeken is, az egymás alatt rejlő kettős-hármas pincék, régi alapfalak, beomlott rommaradványok vagy ásatási lelelek annyi megkötöttséget jelentenek az építész számára, hogy csak hoszszas vívódás után tud az első vázlatok elkészítéséhez fogni. A várnegyedben ezért aligha lehet 0 3