Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

47. kép. A Mátyás-templom körüli burkolatok egy részét képezheti bírálatunknak, mert elválaszt­hatatlan egy épülettől az alaprajzi elrendezés, a tartalmi és eszmei értéket képviselő belső tér­képzés. Vizsgálatunk alapján viszont a Virágh-féle épület tűnhet értékesebbnek, mert olyan változa­tos és differenciált térbeli elrendezéseket hozott létre (még a lakásoknál is), amelyek a Jánossy­féle igényes, szép és kifogástalanul megoldott két­szintes lakástípusokkal szembeállítva is mélyebb építészeti összefüggéseket tükröz. Érdekes meg­figyeléseket nyújt, ha a két épületet sarokházként történő megfogalmazásban is összehasonlítjuk. (A sarokházak megoldása közismerten nehéz é J >ítészét i fela( 1 at. ) A fenti két szélsőséges, de mégis jó megoldású épület között áll Farkasdy Zoltán építészeti hitvallása. O a Vár területén négy kifogástalan (és egyben követendő) alkotást hozott létre egy évtized alatt. Az ötödik házánál (Uri u. 30.) is csak az architektonikus applikációk vitathatók. Érzelmi befogadás alapján a Dísz tér 8. (37. kép) és az Uri u. 32. sz. épületek a legsikerültebbek. Látható tehát, hogy az ilyen jellegű vagy hang­vételű architektúrákkal lehet e témákat a leg­jobban megközelíteni. A fenti példák között az emberi szubjektivitás és az érzelmi reagálások tehetnek csak alig érzé­kelhető különbséget, és csak az építészettörténeti összefüggések alapján lehetne némi színvonalbeli különbséget találni. Minden jé) foghíjbeépítés elemzésére nem lehet e helyen kitérni, két jel­lemző jó példát azért megemlítek. Tárnok u. 7. számú épület Sedlmayer -János alkotása, a régi barokk épületrész kitűnő befoglalásával és a tető­térbe épült impozáns, galériás lakásaival teremtett egyedi, jó megoldást. A Fortuna u. Kb sz. épület, Dragon its Tamás építész alkotása, pedig architek­túrájának nemes arányaival, kifejezésmódjának egyszerűségével hívja fel a figyelmet. Hadd idéz­zem a Magyar Építőművészet c. folyóirat 194)7/4. számában közzétett vári foghíjakról szóló meg­jegyzést : ,,A budai Várnegyed bármelyik épületé­hez nyúl a tervező mérnök, munkája mindenkép­pen érdekes, izgalmas és nehéz. Még a látszólag üres telkeken is, az egymás alatt rejlő kettős-hár­mas pincék, régi alapfalak, beomlott rommarad­ványok vagy ásatási lelelek annyi megkötöttsé­get jelentenek az építész számára, hogy csak hosz­szas vívódás után tud az első vázlatok elkészíté­séhez fogni. A várnegyedben ezért aligha lehet 0 3

Next

/
Thumbnails
Contents