Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Román András: Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma

nyúlt a legvitathatóbbnak, s váltott ki joggal sok ellenvéleményt. Kérdéses, hogy a címmel ellentétben, vajon nem inkábba saját egyéni véleményét exponálta-e az előadó ? Bekaert úgy véli, hogy az új liturgia vizsgálata csak érinti a szerinte lényegi kérdést: a keresztény közösségek ideológiai azonosulásának lehetőségét egyházi épületeikkel. „Semmi sem mutat arra, hogy ... (a templomok) valaha is részét alkották volna a hit lényegének és a liturgikus életnek." Ebből a megfontolásból kiindulva azt fejtegette, hogy a liturgikus reform kapcsán felmerülő belső átalakítások nem vezetnek kellő eredményre. Hasonlata szerint olyan ez, mint amikor a liturgia eredeti szövegét nemzeti nyelvre fordítják le, ezáltal a latin nyelv himnikusságát a népi nyelv kedvéért feláldozva mindkét tábor híveit elégedetlenségben hagyják. Bekaert álláspontja az, hogy az ily jellegű törekvések helyett inkább azt kellene vizsgálni, hogy a műemlék templomok új funkcióba állítása nem lenne-e alkalmasabb azok műemléki jelentőségéhez. „Azáltal, hogy a templomot összefüggésbe hozzák a vallásos élet egy bizonyos formájával, az egyház elidegeníti a műemléket annak általános jelentőségétől, és megakadályozza a közönséget, hogy előítéletmentesen teljesen bir396. és 397. kép. Pillanatképek a balatoni téiráról (1972. június 28.)