Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

A tervtár lapjaitól azonban a bizottság építésztagjai, a munka egyre erősebb differenciálódásával hamarosan egészen mást vártak, mint művészi összhatást. Szakvéleményeiket, helyreállítási terveiket csak pontos, az ábrázoló geometriának ennek a francia hadmérnökök munkája nyomán éppen ez időben izmosodó tudománynak eredményeit felhasználó felvételeknek, léptékhelyes alaprajzoknak, metszeteknek alapján tudták elkészíteni. A változó igényeknek a műtörténész-régész és műszaki irány talán nem is egészen tudatos, kulisszák mögötti megütközésének rendkívül érdekes dokumentuma a ,,Myskovszky-ügy". Nem érdektelen kissé részletesebben foglalkozni vele. Hátterében nyilván személyes rokonszenv és ellenszenv, irigység, anyagi érdekek is megbújtak. Kimenetele megítélésünk szerint a műszaki irány, a műemlékvédelemmel kapcsolatos mind komolyabbá váló igényesség diadala volt, s mint ilyen a nyolcvanas évek fejlődésére általános érvényű jelentőségű. Myskovszky még az 1882. év végén — a szokásos módon megküldi a bizottságnak a nyári vakációja alatt számos felvidéki műemlékről készített összesen 30 db rajzát.

45 Az 1883. III. 3-án tartott rendes ülés nem ajánlja, ahogy máskor szokta ,,a gonddal és alaposan készített rajzokat" díjazásra, hanem azok „megbírálás s a megtartandók kijelölése czéljából grf. Khuen Antal és Schulek Frigyes biz. építészeknek kiadatni rendeltettek". Ez az első gyanús hang, amellyel a „Myskovszky-ügy" elindul. A művész gyanútlanul dolgozik tovább. Pár héttel később Henszlmann bemutatja a kassai székesegyház kapuzatának akvarelljeit, amelyeket még meglepően magasan, 400 Ft-tal díjaz a miniszter.

40 1884. év elején „Myskovszky Viktor kültag a sárospataki vár donjonjának valamint a sárospataki és terebesi plébánia templomoknak rovatos leírását és rajzait (40 db.) megküldi".

47 A bizottság javaslata ismét 400 Ft-ról szól. Rövidesen ezután egy újabb beadvány érkezik, amelyben „Myskovszky Viktor k. tag a sárospataki és terebesi emlékek felvétele alkalmával felmerült útiköltségei fejében 150 Ft-ot kér kieszközölni." Ez szokatlan eljárás volt, a bizottság is megsokallta, és visszautasította: „Ezen beadvány az 1884. évi május 20-án tartott ülésben felolvastatván miután Myskovszky a rajzokért már 400 Ft-ot kapott, kérelme pártolandónak nem találtatott."

48 Közben telnek-múlnak a hónapok, évek, de Schulek és Khuen véleménye még mindig várat magára. Olyan ez, mint valami vihar előtti csönd. Csak Myskovszky akinek nyugalma és önbizalma valóban bámulatos - „jelenti, hogy a kisszebeni, héthársi és podolini templomok — valamint a lublói és nedeczi várak műbeccsel bíró műemlékek lévén, ajánlkozik, hogy azokat a nyár folytán kész lenne felvenni és lerajzolni".

49 Szinte magunk előtt látjuk, milyen keservesen vette kezébe a tollat Geduly, amikor többek között a következő választ kellett adnia: ,,. . .ezen ügy a műemlékek országos bizottságának f. é. marti us 25-én tartott ülésében tárgy altatván, ez alkalommal a szakértők oda nyilatkoztak, hogy Tanár Úr részéről a bizottság számára beküldött jelvét ele ken az alaptervek a felrajzokkal meg nem egyeznek, s a részletek nagyrészt hanyagul vannak kidolgozva, s így az építészet kívánalmainak meg nem felelnek, minek folytán a bizottság határozatához képest van szerencsénk tudomására juttatni, hogy Tanár Úrnak fentemlített ajánlata azon kikötéssel lett elfogadva, hogy beküldendő dolgozatai csak azon esetre lesznek díjazva, ha a rajzokon a felvétel pontossága a kivitel szabatosságával meg fog egyezni."

50 Érdekes, hogy Myskovszky erre a valóban és különösen ebben az időben szokatlan kemény hangú kritikára is csak nagyon udvariasan és erélytelenül védekezve válaszol: „azon módszert tartottam követendőnek" írja — „mely szerint a bécsi es. kir. Central-Commissio kiadványaiban a műemlékek rajzai vannak rendesen közölve, ezen rajzoknál azonban nem anynyira a szigorúan construct! v építészeti, mint inkább a műtörténeti s műrégészeti szempont a mérvadó". Naiv ártatlansággal, mintha mi sem történt volna „jelenti, hogy a kisszebeni héthársi . . . stb. rajzokat el fogja küldeni".

51 Közben úgy látszik, hogy a bizottságban valóban ellenséges Jégkör kezd ellene kialakulni. Talán kitetszik ez abból is, hogy az 1885-ik évben a Műcsarnok épületében rendezett kiállításon amely egyébként a műemléki anyag tekintetében távolról sem versenyezhetett a nagy 1880-as önálló Sugár úti seregszemlével Stein dl, Schulek, Zobel, Storno, Gyárfás és Stehlo művei mellett őt csupán egy lappal „a kassai székesegyház régi állapotának tárlati képé"-vel szerepeltették.

52 1885 végére aztán már Myskovszky türelme is elfogyott, és a még 1882. XII. 10-én beküldött rajzok, díjaztatását" kérte.

53 Schulek és Khuen, akik immáron harmadik éve ültek a kért szakvéleményen, a bizottság XI. 24-i ülésének erélyes sürgetésére XII. 21-én végre benyújtották azt.

54 Hát bizony nem sok köszönet volt benne ! A hang rendkívül szigorú, a műegyetemi tanár hangja, aki ábrázok) geometriából, „orthogonális proiectió"-ból vagy „klinogonális axonometriából" gyötri a vizsgázó építészmérnök hallgatót. Világosan látszik, hogy itt a jövőben megkívánják a teljes műszaki precizitást, és az építészmérnök beltagok olyan rajzi felvételeket igényelnek, amelyek megbízható alapul szolgálhatnak egy teljes helyreállítás részletterveinek. Ebből tehát kiderül, hogy a munkavégzés fokozódó komolysága, a feladatok kiszélesedése és a súlypont műszaki-mérnöki irányba való eltolódása amiről fentebb már mint a nyolcvanas évek jellemző irányáról beszéltünk — fő mozgatója volt a Myskovszky elleni kritikának. Emellett fenntartjuk azt, hogy a szokatlanul éles, kíméletlen harc mögött személyi mozzanatok is megbújtak, amelyek semmi esetre 2'.i