Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben

felőli kőkerete, ívzáradékán „ANNO 1642 Dl" felirattal (a leletet dr. Molnár Vera régész észlelte). Az ív befalazását kibontották, és a folyosótrak­tusnak a keret északi oldalához épült, azt takaró pilléréből levésték mintegy 80 cm vastag, kürtők­kel áttört rétegét a kapuív mellől, egyben kiásták a 70 cm magas feltöltést az eredeti küszöbszintig, amely a mai udvarszinttel egyezik. A feltárt, 34 cm mély, élszedéses kőkeret szárkövei kerékvető köveken állnak, de a déli kő kiugró részét lefarag­ták. A 3,87 m széles nyílást félkörív zárja le, amelynek záradékmagassága a küszöbtől 4,05 m. A 8,70 m hosszú, udvar felőli végénél 4,35 m, a másik végénél 3,91 m széles régi kapualjat két boltfiókpárral tagolt dongaboltozat fedi. Déli oldalán íves záródású fülkéből XIX. sz.-i ajtó vezet a mai kapualjba, északi oldalán pedig tago­latlan kő keretezésű. ajtó a szomszédos egykori porkoláb-szobába. 19 Ennek a kisméretű {4,70 m hosszú, 3,60 m széles) szobának az 1830-as évek­ben a vastag várfalban kivésett tágas fülkéből vágtak ablakot a nyugati főhomlokzaton. Udvar felőli eredeti ablaknyílását utóbb ajtóvá alakí­tották át, amely az udvari folyosótraktus vastag előfalazatában kialakított WC-be nyílt. A helyiség északi, fülkeszerűen kialakított ol­dalán utólag tört ajtó kis éléskamrába vezetett, amelyet a szomszédos nagy sarokhelyiségből vá­lasztottak le. A szabálytalan sokszög alaprajzú sarokhelyiséget az 1830-as években két heveder­ívvel három szakaszra tagolták hosszában, és az ívek között lapos boltozatokkal fedték le. A helyi­ség XIX. sz.-i kő keretezésű bejárata az udvari folyosótraktus kör alaprajzú sarokszakaszából nyílik, egyetlen ablaka pedig az északi homlokza­ton. A feltárás során mélyen a padlószint alatt lebontott boltozat válla mutatkozott, amely a mai pincefolyosó boltozata fölött helyezkedik el, és a váll fölött az északi falban sütőkemence ma­radványai bukkantak elő. Az 1828. évi kastély­alaprajz ezen a helyen valóban jelöl kemencét. A XVIII. sz. eleji leltárak szerint az északi szárnyban egymás fölött két pince helyezkedett el, efölött pedig emelt földszint és emelet. A föld­szint e részén sütőház és mosóház volt. 20 A sarokhelyiségből kőkeretes ajtó. nyílik az ENy-i sarokbástyában kialakított, szabálytalan ötszög alaprajzú, átlag 3 m oldalhosszúságú szo­bába. A két fiókboltozatos gömbsüveggel lefedett kis helyiség nyugati falában 1828 után tört ablak­fülkéből nyílik ablak. A szoba másik három olda­lán vakolatleverés után kibontották a kívülről már korábban feltárt három magasan fekvő lőrés belső fülkéjét; az említett ablakot a negyedik he­lyén törték. Ezek, valamint a fölöttük és alattuk fel­tárt lőrések mutatják, hogy a sarokbástyát eredeti­leg több fafödém a jelenlegitől eltérő számú és bel­magasságú szintre osztotta, a mai szintek és bolto­zataik a XVIII. sz.-ból valók. Az említett leltárak a porkoláb szobájának szomszédságában sorolják fel a vár két részből álló tömlöcét, amely talán a sarokbástya akkori alsó szintjein helyez kedett el. 21 269. kép. Sárospatak, várkastély. Az északnyugati sarokbástya-szoba helyreállítás után A sarokhelyiségből kelet felé az 1830-as évek­ben kialakított északi szobasor első dongabolto­zatos szobájába nyílt bejárat. A múzeum a fenti helyiségcsoportot irodái, könyvtár és jegypénztár céljára kívánta berendezni. A mai kapubejárat melletti régi kapualj jegy­pénztár, kiadvány- és emléktárgy árusító helyiség céljára kínálkozott helyénél és méreténél fogva, ez a rendeltetés egyben lehetővé tette megtekin­tését is a látogatók számára. A meglevő ajtónyí­lások és ablak megtartása indokolta a helyiség nyugati felében a XIX. sz.-i padlószint megtar­tását is új svédpadló-burkolattal, míg a keleti felében és az udvari folyosótraktus benyílójában a régi kapuív bemutatása és a régi kapualj és tér­hatásának érzékeltetése érdekében kívánatos volt az eredeti padlószint visszaállítása. Ezen klinker­tégla burkolat készült. A kapuív tényleges meg­nyitására a magasabban fekvő folyosószint miatt nem volt lehetőség. Ezért a nyílást a kőkeret belső oldala mögötti hevederív szélénél függőleges osz­tású vas-üvegfallal zártuk el, amely a helyiségből a történelmi rálátást biztosítja a loggiára és a Vörös-toronyra. A kapuív homlokoldala a folyosó­traktusból szemlélhető. A helyiség két eltérő

Next

/
Thumbnails
Contents