Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben

263. kép. Sárospatak, várkastély. A Vörös-torony legalsó szintjének északi terme, keleti rész pincze" és ,,Az Torony alat való kerengő" megjelölésekkel említik a XVII. sz.-i leltárak

16 (261. kép). A bejárati szint ENy-i helyiségéből vezet valószínűleg utólag kialakított lépcsőlejárat az északi terembe. Ez a lépcső, amelyet még 1960ban Borsos László (KÖZTI) terve szerint helyreállítottak, a terem 1,70 m széles nyugati sávját vágja le (262. kép). A terem keleti oldalán nagyméretű félköríves nyílás tárul a folyosó felé. A nyílás északi harmadát a terem EK-i sarkába utólag beépített kamra zárja el, amelynek boltozatából tágas kürtő indul (263. kép). A két terem közötti 1 m vastag fal eredetileg két nagy íves nyílással áttörve épült, amelyeket — talán még ugyanabban az építési periódusban — befalaztak, középtengelyükben egy-egy átjáró nyílást hagyva. A déli terem keleti falában is nagy íves nyílás tárul a folyosóba, de az ív déli felét a terem DK-i sarkánál a sziklába vésett kútakna boltozatig érő felépítménye zárja el. Az ívtől északra a tömör falban, s vele szemben a nyugati végfalban is egy-egy gótikus kőkeretes ajtó vezet a kb. 50 cm-rel magasabban fekvő folyosóba (264. kép). A keleti ajtó keretezése szemöldökgyámos rézsűs-vájatos profilú, a felső sarkokban átmetsződő tagozatokkal (265. kép). A nyugatié egyszerű élszedéses, szegmensíves záródású. Mindkettő XV. sz. végi eredetre vall. A terem déli falában alul alacsony, laposívű nyílás mögött körülfalazott verem nyúlik a déli folyosóág alá, amely a felsőbb szinteken fölötte elhelyezkedő latrinák űrgödréül szolgált. A két termet lefedő fiókos dongaboltozatok vállai a szélső falakhoz épített pillérekre és a középfő fal középső és szélső pillérszerű szakaszaira támaszkodnak. A termek körül 1,25 m széles, szegmensíves dongaboltozatú folyosó húzódik a torony külső falaiban. A folyosóágakból a torony négy oldalán eltérő számban és eltérő számú ággal belső torkolati fülkékből lőrések nyílnak a külső, kívülről rézsűs, középmagasságban 2,30 m vastag falrétegben. A tornyot körülvevő bástya betöltésének kiásása után a feltárt toronyhomlokzatokon most már pontosan fel lehetett mérni az 1 — 4 ágú lőrések helyét, amit Miskovszky Viktor 1883. évi felvételein még nem tudott megbízhatóan rögzíteni. A keleti oldalon az északról számított második lőrés fölött a XIX. sz.-ban vízvezeték számára durván áttörték a falat, és a három lőrés-ág felső részét szétrombolták. E lőrés és a délről második lőrés fölött egy-egy fekvő téglány alakú, hornyolt kőkeretű szellőzőnyílás is előtűnt a folyosó felé szélesedő fülkékkel. A lőrések és szellőzők körül a külső és belső falsíkon egy-egy ív körvonala mutatkozott. Megállapíthattuk, hogy a két terem keleti falában nyíló ívek boltozata a folyosó és a