Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben

264. kép. Sárospatak, várkastély. A Vörös-torony legalsó szintjének déli terme,-, keleti rósz külső fal szélességében a homlokzatig folytatódik. A külső falban az íves nyílásokat utólag, talán a torony építésének befejezésekor falazták be a tel­jes falvastagságban, és ekkor alakították ki a két háromágú lőrést és fölöttük a szellőző nyílá­sokat a befalazásban úgy, hogy a szellőzők fülké­jét felül az íves nyílások boltzáradéka zárja le. A folyosóágak boltozatában a négy sarokban egy-egy és ezek között oldalanként 2, 3, ill. 4 kerek nyílású szellőzőkürtő indul, amelyek a to­rony bejárati szintjén torkollnak a szabadba. A régészeti kutatás célja a torony legalsó szint­jén elsősorban az eredeti járószintek megálla­pítása volt. Az ásatás során talált taposott föld­rétegek korát nem lehetett egyértelműen meghatá­rozni. Ezért az új padlósíkot a feltárt nyílásküszö­bök szintjén alakítottuk ki. Jelentősebb eredmény volt egy - a déli teremben már ismerthez ha­sonló sziklaverem feltárása az északi teremben. A kőzetbe vésett, közel kör alaprajzú, lefelé tá­guló, kb. 1,80 m átmérőjű és 4 m mély vermek rendeltetését nem lehetett egyértelműen meg­állapítani megfelelő leletek hiányában. 17 Az újon­nan feltárt veremből mintegy tíz darab, 72 cm széles, 24 cm vastag és 50 162 cm hosszú fara­gott kőtömb töredéket emeltek ki. Ezek kétség­telenül egy korábbi, lerombolt lépcső tömbfokai­nak darabjai voltak. A feltárás kiterjedt a déli terem délkeleti sarkában a sziklába vésett és betöl­tődött kútakna teljes kitisztítására a feltárás előtti kb. 5 m mélységtől az eredeti 25 m-es fenékmélysé­gig. A feltárásokat Gömöri János régész végezte, a kút feltárását J. Dankó Katalin fejezte be. 265. kép. Sárospatak, várkastély. Gótikus ajtókeret a Vörös-torony legalsó szintjének déli termében

Next

/
Thumbnails
Contents