Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben

259. kép. Sárospatak, várkastély. A Vorös-toi'ony II. emeleti keleti középső szobája a helyreállítás után György 1644. március 8-i leveléből ismer a szakirodalom. E megállapításunkat szinte egyidejűleg megerősítette Kovalovszky Júlia helyszíni megfigyelése, hogy a romhelyiség belső falain csempék habar

cslenyomatai találhatók, amelyek a torony körüli ásatások során korábban már Dercsényi Dezső által talált, majd Molnár Vera ásatásánál nagy mennyiségben előkerült töredékekből rekonstruálható török falicsempék méretének feleltek meg,

31 A csempe burkolatú fogadóterem belső kialakításának időpontjára Debreczeni Tamás prefektusnak 1642. január 2-án Lórántffy Zsuzsannához írt, nemrég felkutatott levele nyújt közelebbi támpontot: ,,Az bokalios ház, hizem iob es alkalmatossal) helen lezen, ez mostani Nag(sag)od elmélkedése zerent, légien bár en gondom imar annak mindenkeppen való fel ekesitese, ha azt érhetem, mikor ideje lezen annak, eiakhogy az bokaliok felrakatasara ide nem találtatik tudós ember, ha onnét nem kvld Nagod, az Fejeruari Audiencia hazbannis en rakattam volt fel 1624 eztendeoben azmint ezemben jut, de Toldalaghy Mihal vram hozta volt azmint emlékezem rea az ki fel rakta vala, akkor az Zegeni Fejedelem ide ki Magiar orzagra voltt."

12 Miután a fejedelem 1644. március 8-án már az elkészült bokályos házról ír, 1642-ben vagy 1643ban rakhatták fel a csempeburkolatot. A záró csempesor lenyomatai fölött mutatkozó festésnyomok a falsíkokon és boltozatcsonkokon díszes ki festésről tanúskodnak, amire Lórántffy Zsuzsanna 1646. augusztus 15-i levele is utal: ,,az Bokályos házatt mikor megh irták akkor mi küldettünk volt onnan beleöl egy formás keonyvet."

13 A fejedelemasszony 1650-ben még két levelében említi a helyiséget az ott álló kemencével kapcsolatban.

11 A 8,90 m hosszú és 4,40 m mély helyiséget hosszoldalain négy-négy, végoldalain két-két fiókkal kialakított teknőboltozat fedte. Keleti falában két, a déliben egy ablak nyílt, és a 85 cm vastag terméskőfalak a szélső ablakkávákig maradtak meg. 1927-ben a középső helyiség fala mellé három támpillért építettek, hogy ívekkel átboltozva a legfelső szint falának csonkját alátámasszák. Ezek lebontása és a fal- és boltozatmaradványok állagmegóvása a soron következő feladat. A torony alsóbb szintjein, amelyeket 1950-ben már jókarba helyeztek, most csak javítás és meszelés készült. A nagyterem és az alatta fekvő szint 260. kép. Sárospatak, várkastély. A Vörös-torony felső lőréses folyosója