Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása

206. kéj). A templom alaprajza a falkutatás eredményeivel sekrestyéből a templom hajójába, az egykori sekrestye ajtajával szemben, új bejáratot bontottak. A templom anyaga Somló-hegyi bazalt, az összedőlt sekrestye téglával vegyes falazatú volt, a kriptát ugyancsak kőből építették. Kőből készült a szentély boltozata is. A hajó terét lezáró síkfödém fából, csapos gerenda szerkezettel létesült. A templom nagyon rossz állapotban levő tetőszerkezetén hornyolt cserépfedés volt. A torony rossz formájú sisakját bádogfedés borította (204. kép). A hajó és a szentély falait és a vakolt mennyezetet egyaránt naiv, falusias festett architektúra „díszítette". A templomban márványmozaik padló, a régi sekrestyében téglaburkolat volt. A kóruson kisméretű, jellegtelen orgona állt. Az oltár mögötti, keleti falon nagyméretű, múlt századi Szent Mihály-oltárkép függött. A hajó északi oldalán, a diadalív előtt fehérre mázolt késő barokk szószék volt, deszka hátfallal, egyszerűen tagozott hangvetővel. A templom egyetlen értékes berendezési tárgya a diadalív északi szögletében álló, fából faragott, fedeles, copfstílusú keresztelőkút volt. A hajóban két sorban elhelyezkedett padok keményfából készültek, XIX. századi falusi barokkos formákkal. A falkutatást 1968 nyarán a déli homlokzat feltárásával kezdtük. A nagyon rossz állapotú, málladozó felső vakolatréteg alatt összefüggő, nagy foltokban találtuk meg az eredeti, csontszínű, egyrétegű középkori vakolást, amely befordult a