Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása

már említett román kori ablakokba. Az 1965-ben megtalált két ablak mellett egy harmadik ablak széle, a déli homlokzat nyugati végén pedig, vala­mivel magasabb szinten még egy ablak került elő. A déli kaput teljes méretében kibontottuk. Meg­állapítottuk, hogy a hajó nyugati végén és közép­vonalában álló két-két támpillér újabb hozzá­falazás, a falaktól elválva nem töltenek be tá­masztó szerepet. A homlokzat középvonalában álló támpillér felett látható nagy falrepedésben olyan falelválást találtunk, amelybe a román kori vakolat befordult. Ebből megállapíthat­tuk a templom román kori szakaszának kiterjedé­sét. A nyugati torony falazata elvált ettől, az későbbinek mutatkozott. A kibontott kapu és a megtalált ablakok egymáshoz viszonyított helyzetéből a magyarországi román stílusú falusi templomok közismert homlokzati rendszere tárult elő: déli kapu, felette három ablak a hajó terének megvilágítására. A negyedik, magasabban el­helyezkedő ablak létéből egykori karzatra követ­keztethettünk (205. kép). Ezután a templom belső terében feltártuk a román templom részleteit. Rábontottunk a déli kapura, az ablakokra, és megtaláltuk a külső fal­elválásnak megfelelően az egykori diadalív belső helyét is. A kórus alatt, a vakolat leverése után kirajzolódott a román kori karzat boltozatainak vonala. A toronyaljból nyíló mai bejáratot később törték, káváját téglából falazták. À hajó közép­vonalában, tehát a román kori templom elbontott 207. kép. Felszentelési kereszt a szentélyben diadalívének helyén mindkét oldalon láthaté) fal­repedések statikai vizsgálata érdekében a templom belsejében egy-egy kutató szelvényt ástunk, amelyből a diadalív alapozásának csekély marad­ványa került elő. A kutaté)szelvényből megálla­píthattuk, hogy a román templom szentélyét ala­pozásával együtt elbontották, helyét későbbi te­metkezésekkel szétdúlták. A szelvények metszet­falaiból leolvasható volt, hogy a középkori öntött habarcspadló amelynek kisebb szakaszai ke­rültek elő — a mai padlószint alatt kb. 50 cm mé­lyen helyezkedett el. Ezt a szintet használták a barokk kori újjáépítésig, erre vall a torony mö­gött észlelt falrepedések vizsgálatára a kórus alatt húzott kutatószelvény, amelyben a toron y alj i bejáratnál téglából falazott két lépcsőfok marad­ványait találtuk. Ugyanebben a szelvényben került elő a középkori karzat nagyméretű, 1,20x1,20 m kiterjedésű alapozása. Mindhárom szelvény réte­geiből egyértelműen látható volt a középkori habarcspadió felett 12 cm-rel egy barokk kori, felszedett téglaburkolat helye, legfelül pedig, a márványmozaik padló alatt egy megelőző tég­laburkolat fektetőhabarcsa. A román kori periódus után a templom keleti szakaszán folytattuk a falkutatást. Amint a be­vezetésben jeleztük, 1965 őszén a vakolatától megfosztott, sokszög záródású szentélyről már akkor megállapíthattuk középkori eredetét. 1968 nyarán a hajóban végzett vakolatleveréssel fel­tártuk annak a nyilván korai gótikus templom­nak a román koriakhoz hasonló méretű és elhelye­zésű, de csúcsíves három déli és a szentély már ko­rábban felfedezett keleti és délkeleti ablakát. A gótikus templombővítés déli homlokzata előtt álló kriptaépítmény miatt ezeket a részleteket csak a templom belsejében tudtuk megkutatni. 2 Eközben került elő a hajó déli falában, a keletről számított első és második ablak között egy nagy­méretű gótikus ablak, amelynek majdnem egé­szen elpusztult mérműves kerete a külső falsíkon volt. A belső vakolat leverése után megállapít­hattuk, hogy a diadalív és a szentély boltozata is középkori. Jóval később, a helyreállítás közben derült ki, hogy a szentélyben álló falazott oltár­nak csak külső téglaköpenye barokk, maga az alaptömb gótikus, éppúgy, mint az oltár kőből faragott, kettétört és megfordított lapja. A gótikus bővítéssel megegyező falazástechnika és habarcsanyag alapján vele egyidős a torony földszintje is. A torony felső része a hajó nyugati oromfalával együtt későbbi és barokk kori, ha­barcsának anyaga azonos a templom belsejében talált vakolat felső rétegével (206. kép). A templom belsejében három réteg vakolatot találtunk. A legfelső újkori és nagyon rossz álla­potú volt, meszet alig tartalmazott. Az alatta levő jobb minőségű réteg valamennyi periódust takarta. Ezen a rétegen, a diadalív északi oldalán és homlokívén dekoratív festés geometrikus jel­legű maradványait találtuk. Hasonló, de össze­függéstelen töredékek voltak a hajó északi oldal -

Next

/
Thumbnails
Contents