Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Hokkyné Sallay Marianne: A mecseknádasdi Szent István-templom falképei

A trónus architektúrája már amennyit a töre­dékekből kivehetünk kísérletet tett a tér érzé­keltetésére is. Nem állítjuk, hogy a képek külön­böző korban készültek, de az biztos, hogy nem egy művész kezére vallanak. Mások az arctípusok is, és különböznek a képkeretek. Az angyalos kép kerete — ismételve a diadalív északi oldalán levő képek keretezésének motívumát - - gazdagabbá vált. Mindezek alapján véleményünk szerint a mecsek­nádasdi képek a XIV. sz. utolsó negyedében, esetleg legvégén készülhettek. Végül néhány SZAS a freskók feltárásáról és res­taurálásáról. A munkát Bécsi János restaurátor végezte. A falképeket kétszeres rávakolás borította. Az alsó kecskeszőrös, sok mésszel kötött vakolat szilárdan, közvetlenül tapadt a képrétegre. Ez alatt a képterületeket habarcsos, meszes lerakódá­sok borították. A freskók állapota sem volt kielégítő. A nagyobb üreges elválásokat még a feltárás előtt injektálás­sal rögzíteni kellett, mert a jól tapadó rávakolás eltávolításánál a képréteg megsérült volna. Mivel az átvakolást végző kőművesek a falkép­réteget erősen tönkretették, a festés nagyon sok helyen pótolhatatlanul megsemmisült. A tisztítást a habarcsnyomok szikével való le­pattintásával kezdtük. A mészlerakódásokat fo­kozatosan emelkedő százalékarányú citromsavas oldat többszörösen ismételt beecsetelésével, majd a leoldás utáni semlegesítéssel távolítottuk el. A kibontakozó, színben tisztán jelentkező kép­mezők hiányosak voltak, a freskótechnikával fes­tett felső festékrétegek színnyomokban jelent­keztek, értelmezhetetlenül. A festékréteget para­loid műgyanta acetonos oldatával permeteztük be. így a színnyomok többnyire a műgyantától fel­erősödtek, és láthatóvá váltak az apró részletek: szem, orr, drapéria kontúrok. Ezekből kiindulva összeállíthat c>vá vált a képmezők keret és kompo­zíciós rendje. A vakolatréteg üreges elválásait plextol és ala­bástromgipsz arányos vizes oldatával injektálás útján teljesen feltöltöttük. A vakolathiányokat és a kiegészítő vakolatot a diadalív teljes felületén sárgás-vöröses színű mészkődara-liszttel készí­tettük el, a vakolat besimítását bodzafa simító­val végeztük, így kellemes faktúrájú és színhatású kiegészítést kaptunk, amely színben lágyan össze­fogta az úszófoltokban megmaradt képrészeket. A képmezők kereteit a kiegészítő vakolatba ned­203. kép. A diadalív déli oldaléinak falképe a helyreállítás III án vesén bekarcoltuk, jelezve e keretek egységes egykori rendszerét. A retusálást függőlegesen vonalkázva végeztük. Az eredeti részek kiretusálása után, rajzos rekonst­rukcié) alapján, olyan mértékben retusáltuk a hiányokat, hogy a lehetséges és megengedett ha­tárokon belül a képmezők kompozíciós rendje és a figurák tömege világosan érzékelhető és látható legyen minden néző számára, és ugyanakkor az eredeti részek artisztikus szépsége megmaradjon. Végül a retusálás befejezése és a korrekciók végrehajtása után a képfelületeket paraloid oldat­tal átpermeteztük, hogy így bizonyos védettséget kapjanak. 2 Hokkyné Sállay Marianne

Next

/
Thumbnails
Contents